Az izlandiak tehetetlen dühe saját kormányuk ellen fordul, mivel felelős vezetőik egy hónappal a bankrendszer összeomlása után sem tudtak felmutatni semmilyen kézzelfogható eredményt, s válságkezelésből elégtelenre vizsgáztak. Szombaton már húszezer embert – azaz a teljes népesség 6 százalékát - várják az Izlandi Kereskedők és Szolgáltatók Szövetsége által szervezett kormányellenes reykjaviki tüntetésre – számol be az előkészületekről a Bloomberg.

A szigetlakókat elúszott megtakarításaik, a rohamosan emelkedő árak, és a gazdaság gyengélkedése mellett az bőszíti föl leginkább, hogy a kormány a Nemzetközi Valutaalappal máig nem tudott dűlőre jutni a megmentőként várt 6 milliárd dolláros kölcsönről, miközben Magyarország később kért hitelt, s már le is hívhatta annak első részletét, nem is szólva Ukrajnáról. A pénzre égető szüksége van az országnak, hogy finanszírozni tudja importját, és talpra tudja állítani bankrendszerét.

Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai elemzője az izlandi jegybank prognózisára utal, miszerint 8,3 százalékos gazdasági visszaesés várható 2009-ben, de még rosszabb lesz a helyzet, ha az IMF-hitelre sokat kell még várniuk. Érthetetlen, hogy Ukrajna szinte percek alatt 16,4 milliárd dolláros IMF-kölcsönhöz juthatott, holott tudvalevő, hogy a világ egyik legkorruptabb országáról van szó – jegyzi meg az elemző hozzátéve, hogy amit most a kormány művel, az a gazdaság bűnös kiéheztetése, s emiatt minden egyes nappal nő a totális összeomlás veszélye. És ez az, ami a legnagyobb aggodalommal tölti el a lakosságot. Azt látják, hogy látványosan nem történik semmi, ráadásul a kormány nem kommunikál a társadalommal, teljes az információhiány.

Pedig nem is olyan régen még minden annyira szép volt: a szigetország tavaly még az ötödik helyen állt az egy főre eső GDP alapján összeállított világranglistán és a korona is „keményvaluta” volt. Mára az import drasztikusan csökkent, az októberi infláció 18 éves szintre szökött föl, 15,9 százalékkal lett drágább az élet, mint egy évvel korábban. November 12.-én egy euróért 178 koronát kértek, szemben az év eleji 90-nel.

Hivatalos magyarázat persze mindenre van. Szóvivője szerint az IMF azért nem hagyta még jóvá a kölcsönt, mert arra vár, hogy az izlandiak megegyezzenek a feltételekről a szélesebb mentőakcióba bevont országokkal is. Norvégia 635 millió, a Faröer-szigetek 50 millió, Lengyelország pedig 200 millió dolláros kölcsönnel segítené Izland kilábalását a válságból. A kilátásba helyezett 4 milliárd dolláros orosz kölcsönről újabban nem sok szó esik.

Jólértesültek szerint az IMF hitel feltétele az is, hogy Izland megegyezzen Hollandiával és Nagy-Britanniával azoknak a betéteknek az ügyében, amelyeket a becsődölt izlandi bankok internetes leánybankjai gyűjtöttek az említett két országban. Nem csekély pénzről, 8,2 milliárd dollárról van szó, ez Izland teljes GDP-jével egyenértékű. (Csak összehasonlításul: Németország teljes újjáépítését az első világháború után az éves GDP 85 százalékából ki lehetett hozni.) Szorult helyzetében Izland kész egyezséget kötni a britekkel és a hollandokkal, csakhogy friss pénzhez jusson végre – írja a Morgunbladid nevű lap, megemlítve, hogy az álláspontok már igen közel járnak egymáshoz.

Bárhogy is lesz, az izlandiak nehéz évek elé néznek. Az igényelt pénzügyi mentőövet ugyanis hatalmasra kellett fújni. Amíg Magyarország és Ukrajna éves GDP-jük 20 százalékát el nem érő gyorssegélyre szorultak, addig Izlandnak a teljes GDP-t meghaladó kölcsönhöz kell jutnia, hogy professzionális válságmenedzseléssel ki tudjon jönni a víz alól.

De egyelőre se pénz, se profizmus.

Így néz ki egy magaslati kilátóból Reykjavik, Izland fővárosa október végén