Az inflációban novembertől jelennek meg az elsejétől élő újabb rezsicsökkentés hatásai, de teljes körűen először a decemberi számlákra fejtik ki jótékony hatásukat, azaz akkor várható a szakértők szerint az idei inflációs mélypont. Ehhez képest a mostani 0,9 százalékos adat bombameglepetést jelent az 1,4 százalék környéki fogyasztói árindexet előrejelző elemzők számára.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint a háztartási energiaárak, valamint a tartós fogyasztási cikkek, a járműüzemanyagok és a ruházkodási cikkek ára csökkent, ezzel szemben az élvezeti cikkek, így a szeszes italok és a dohányáruk drágultak. Szeptemberhez képest 0,3 százalékkal süllyedt az átlagos árszínvonal.

Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal emelkedtek. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,8 százalék), ezen belül a víz-, a csatornadíj és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 10 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.

A ruházati cikkekért átlagosan 1,4, az egyéb cikkekért 1,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 5,5 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia esetében is árcsökkenés (8,9 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért, a távfűtésért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet kiadni 2012. októberhez viszonyítva.

Nincs olyan másik tényező a fogyasztói kosárban, ami az enegiaárak 11,1 százalékos mérséklését ellensúlyozni tudná, lassan az üzemanyagárak is oda érkeznek, ahonnan már ismét felfelé veszik az irányt. Az idei élelmiszerár-robbanás elmaradása is kedvezően hat az inflációra, noha az elemzők körében csak sötét lóként emlegetett burgonyaárak azért okozhatnak meglepetést.

Ami az év egészét illeti, az infláció a tavalyi 5,7 százalék után két százalékra mérséklődhet, jövőre viszont emelkedni fog, egyrészt mert a rezsicsökkentések fokozatosan kiesnek a bázisból, másrészt mert a reálbér-emelkedés miatt a lakosságnál több elkölthető pénz marad, ami előbb vagy utóbb megjelenik a boltokban, és a kereslet növelésével az inflációt is feljebb hajtja.

Az inflációs adat viszont megágyaz az újabb kamatcsökkentéseknek, így a minimum 20 bázispontos vágás a jelenleg 3,40 százalékon álló rátából biztosra vehető, s ebben az Európai Központi Bank múlt heti kamatcsökkentése – félről negyedszázalékosra mérsékelték az eurórátát – is besegített. A háromszázalékos év végi kamatszintre lehet számítani, de ha bátrabb a monetáris tanács, akkor még ez alá is szoríthatja az alapkamatot.