Mégsem szűnik meg teljesen a szuperbruttó az szja-rendszerben. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő tegnap bejelentette, hogy a bruttó 202 ezer forintnál nagyobb jövedelműeknél jövőre megtartják a szuperbruttót, de felezik, majd a rákövetkező évben kivezetik. Egy nappal korábban még arról tájékoztatott a nemzetgazdasági tárca, hogy a 202 ezer forint fölöttieknek átmeneti hozzájárulást kell fi zetniük, amiből kompenzálják az ennél kisebb keresetűeket – vagyis azokat, akik nettó értelemben vesztesei az adórendszernek. Az nem derült ki a nyilatkozatból, hogy a hozzájárulással vannak-e még tervei a kormánynak, vagy a szuperbruttót értik alatta. Szakértők szerint elképzelhető, hogy a kormány – a negatív visszhangokra reagálva – választotta mégis a szuperbruttó megtartását, mert így könnyebb kommunikálni, hogy – mint Szijjártó mondta – „eszünk ágában sincs visszatérni a többkulcsos adórendszerhez”, miközben a gyakorlatban ez történik. A kormányzat állítja, minden úgy változik, hogy a szegényebbek ne járjanak rosszul. Vélhetően ezért gondolkodnak áfacsökkentésen az alapvető élelmiszereknél.

Az élelmiszerek áfája befolyásolja leginkább a fogyasztást

E terveket látva déja vu érzése lehet a kiskereskedelem szereplőinek: a jelek szerint a Fidesz most szakasztott ugyanazzal kísérletezik, mint a Bajnai-kormány 2009 júliusában. Akkor a 20-ról 25 százalékra emelkedő áfakulcs nyomán elindult áremelkedést azzal próbálták ellensúlyozni, hogy a szegényebb vásárlók számára létrehoztak egy speciális, 18 százalékos áfakulcsot, ahová a tej, a tejtermékek, illetve a pékáruk kerültek.

Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány most ugyanígy próbálja a szegényebb vásárlókkal elfogadtatni a rövidesen az unióban a legmagasabb szintre, 27 százalékra
emelkedő hazai áfakulcs nyomán várható áremelkedést. „A kormány foglalkozik azzal, hogy az alapélelmiszerek árát elviselhető szinten tartsa” – fogalmazott Szijjártó Péter a Magyar Televízió Az Este című műsorában. Arra a kérdésre azonban, hogy eszerint szélesedhet-e a 18 százalékos áfakörbe tartozó élelmiszerek köre, ennél talányosabban nyilatkozott a szóvivő: szerinte rövidesen kiderül, hogy konkrétan kiszélesítésnek vagy átsorolásnak hívják-e majd az átrendeződést.

A piac szereplői ezt úgy dekódolják, hogy a kormányban szó lehet arról is, hogy bizonyos élelmiszerek is bekerülhetnek a jelenleg egyes gyógyszereket vagy a távhőt tartalmazó legkisebb, ötszázalékos áfakörbe. Emellett több minden szól. A Fidesz még ellenzékből nagy erővel kampányolt az alapélelmiszerek ötszázalékos áfája mellett. A Varga–Szijjártó–Harrach–Soltész kvartett által jegyzett kezdeményezésre a Pénzügyminisztérium akkor azzal mondott nemet, hogy a javaslat 280 milliárd forintos bevételkieséssel járna.

Kereskedői-termelői oldalról azonban ma is jelen van ez a törekvés: Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy véli, hogy egy ilyen áfacsökkentés nyomán csak átmenetileg esne a költségvetés adóbevétele, ám az adott terület kifehéredése nyomán később visszajönne ez a bevétel. Ötszázalékos áfa mellett nem érdemes feketézni – fogalmazott Vámos, aki szerint a tej, kenyér és liszt mellett a burgonyát is be lehetne emelni ebbe a körbe.

Az OKSZ óvatos becslése szerint az élelmiszer-kereskedelem 10-12 százalékát adja az alapélelmiszerek köre. Igaz, kérdéses, hogy mi kerül ebbe a körbe, mivel nincs olyan jogszabály, amely meghatározná, mi számít alapélelmiszernek. A jelenlegi áfatörvényben a vámtarifaszámok alapján húzzák meg a határt, így történt, hogy a 18 százalékos áfakörbe bekerültek cukrászati alapanyagok is. Akár a 18 százalékos áfakör szélesítéséről – például hússal vagy zöldségekkel, ahogy azt évek óta a CBA is javasolja – vagy egyes élelmiszerek ötszázalékos áfakörbe sorolásáról van szó, az biztos, hogy ezzel mérséklődnének az árak, illetve a feketekereskedelmet és a határ menti átmenő kereskedelmet is visszafognák – fogalmaztak a kereskedők.