Előállt a NAV az online adatok egy részével
Azonban sajnos pont az átállás előtti hetek forgalmi adatai maradtak ki a kiadott számsorból. Az így is látszik, hogy immáron csütörtökön és pénteken vásárol a magyar, az viszont nem, hogy összességében megroppant-e a piac a vasárnapi boltzártól, vagy tényleg nőtt-e a forgalom, ahogy a kormány állítja.
Egyelőre nem látszik érdemi forgalmi visszaesés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott online kassza adatokban a vasárnapi bezárás bevezetése óta – igaz, a hosszú hónapok kormányzati titkolózása után most átadott adatsorban így is maradtak fehér foltok. (A NAV most azt ígéri, hogy későbbiekben kiadja a kimaradt márciusi forgalmi számokat.)
Mint az ismert, az adóhivatal legkésőbb az év eleje óta látja az összes hazai kiskereskedelmi egység (kivétel online és gépjármű-kereskedők) forgalmát. A NAV most kiadott adatai szerint márciusig 144-150 milliárd között volt a heti forgalom szintje, míg a március közepén bevezetett vasárnapi boltzár után 150 milliárd fölé nőtt az átlagos forgalom. Az adatokból az is kiderül, hogy jelentős többletvásárlás jelent meg csütörtökön és pénteken, így március közepe előtt mindkét napon átlagosan 20-25 milliárd közötti volt a napi forgalom, míg áprilisra ez 30 milliárd körüli szintre fejlődött.
A vasárnapi költések ellenben felére-harmadára estek, így év elején 11-14 milliárd között alakult a hét utolsó napján az átlagos forgalom, míg március végétől 5-6 milliárdra estek a vasárnapi költések. Törvény alapján vasárnap csak a kisboltok tarthatnak nyitva. Mivel a kisboltok vasárnapi részesedése korábban messze nem érhette el a piac 40 százalékát – a Gfk korábban úgy látta, hogy a háztartási költések 8 százaléka csapódik le a független kisboltokban – így könnyen lehet, hogy teljesült az a kormányzati szándék, hogy a vasárnapi forgalom egy jó részét átcsatornázzák a nagy hipermarketekből és diszkontokból a családi tulajdonú kisüzletekhez. Ugyanakkor a csütörtöki-pénteki többletköltések a modern boltláncok kasszáját gazdagítják.
Az továbbra is kérdéses, hogy összességében a piac megsínylette-e a vasárnapi bezárást. A NAV ugyanis a nagy nehezen kiadott adatsorából valamiért kihagyta a március 8. és 21. közötti időszak számait, ahogy áprilisra is csak 21-éig közöl adatokat. Így nem lehet tudni, hogy a januárban az online kasszákban regisztrált 539,4 milliárd, majd a februári 596,6 milliárdos összforgalom után márciusban és áprilisban, azaz az átállás idején ténylegesen hogy alakultak itthon az eladások.
Mint az ismert, az adóhivatal legkésőbb az év eleje óta látja az összes hazai kiskereskedelmi egység (kivétel online és gépjármű-kereskedők) forgalmát. A NAV most kiadott adatai szerint márciusig 144-150 milliárd között volt a heti forgalom szintje, míg a március közepén bevezetett vasárnapi boltzár után 150 milliárd fölé nőtt az átlagos forgalom. Az adatokból az is kiderül, hogy jelentős többletvásárlás jelent meg csütörtökön és pénteken, így március közepe előtt mindkét napon átlagosan 20-25 milliárd közötti volt a napi forgalom, míg áprilisra ez 30 milliárd körüli szintre fejlődött.
A vasárnapi költések ellenben felére-harmadára estek, így év elején 11-14 milliárd között alakult a hét utolsó napján az átlagos forgalom, míg március végétől 5-6 milliárdra estek a vasárnapi költések. Törvény alapján vasárnap csak a kisboltok tarthatnak nyitva. Mivel a kisboltok vasárnapi részesedése korábban messze nem érhette el a piac 40 százalékát – a Gfk korábban úgy látta, hogy a háztartási költések 8 százaléka csapódik le a független kisboltokban – így könnyen lehet, hogy teljesült az a kormányzati szándék, hogy a vasárnapi forgalom egy jó részét átcsatornázzák a nagy hipermarketekből és diszkontokból a családi tulajdonú kisüzletekhez. Ugyanakkor a csütörtöki-pénteki többletköltések a modern boltláncok kasszáját gazdagítják.
Az továbbra is kérdéses, hogy összességében a piac megsínylette-e a vasárnapi bezárást. A NAV ugyanis a nagy nehezen kiadott adatsorából valamiért kihagyta a március 8. és 21. közötti időszak számait, ahogy áprilisra is csak 21-éig közöl adatokat. Így nem lehet tudni, hogy a januárban az online kasszákban regisztrált 539,4 milliárd, majd a februári 596,6 milliárdos összforgalom után márciusban és áprilisban, azaz az átállás idején ténylegesen hogy alakultak itthon az eladások.
