Igazuk lehet azoknak a félkarú rablókat üzemeltető cégeknek, akik szerint uniós jogot sértett az állam azzal, hogy gigaadóval és egyéb korlátozással szűrték ki őket a piacról. Az Európai Bíróság mai ítélete szerint sértheti a szabad szolgáltatás jogát, hogy játékgépezni csak kaszinókban lehet egy 2012-ben életbe lépett módosítás miatt. Szintén problémás, hogy a szereplőket durva adóemelésekkel lehetetlenítették el.

Mindez azonban megengedhető korlátozás lenne, ha az állam célja az volna, hogy fellépjen a játékfüggőség és a szerencsejátékok egyéb káros hatásai és következményei, velejárói ellen. Ezt azonban csak úgy lehetne véghez vinni, hogy a szereplőknek kellő időt hagynak arra, hogy az új szabályokhoz alkamazkodjanak. Szintén tisztázásra szorul, hogy a szigorítás mellett kiírt új kaszinókoncessziók összhangban állnak-e a játéktermi szigorítással, elvileg a kettő nem zárja ki egymást.

Az a helyi bíróságok feladata kell azonban legyen, hogy ezek a jogsértések megtörténtek vagy sem. Vagyis az érintett cégeknek első körben azt kell tisztázniuk a bíróságon, hogy esetükben fennáll-e az unós jog megsértése. Ha a nemzeti jogalkotó olyan engedélyeket von vissza, amelyek jogosultjaikat valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítják fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer, vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi e jogosultak számára az ahhoz való alkalmazkodás. Majd a bíróság dönti el, hogy ez így volt vagy sem.

További pereskedés tárgya lesz ezt követően, hogy az állam - ha első körben elmarasztalja a bíróság- milyen kártérítést köteles fizetni a játékgépeseknek.