Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője a munkaügyi ellenőrzési törvényre (Met) hivatkozva kifejtette: ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen nem hajtotta végre a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést, akkor annak megállapításáról a munkaügyi hatóság határozatot hoz.

E megállapítással kapcsolatban - a legtöbb munkaügyi jogsértéstől eltérően - nincs helye a további foglalkoztatás megtiltásának, a szabálytalanság megszüntetésére való kötelezésnek, mint ahogyan a munkaügyi bírság alkalmazásának sem.

A szóvivő hangsúlyozta: a munkaügyi ellenőrzések során a jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés.

Az NMH-n belül működő Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságnak nincs külön ellenőrzési terve a bérkompenzáció végrehajtásának ellenőrzésére, a felügyelőségek általános gyakorlata szerint történik a vizsgálat - ismertette Gedeon András.

A szóvivő szólt arról is, hogy a bérkompenzáció elmaradását akkor sem állapítja meg a munkaügyi felügyelő, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmadának esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

A 2012. április 7-étől hatályos jogszabály-módosítás szerint, létszám szempontjából munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni bizonyos kölcsönzött munkavállalókat. Az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél dolgozik, amely saját munkavállalói tekintetében sem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek - jelezte Gedeon András.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérkompenzáció végrehajtásának ellenőrzése nem a munkaügyi felügyelőségek hatásköre a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltatók esetében.