Elképesztőnek tartják a bankok Orbán ötletét
Ha a miniszterelnök ezzel akarja elterelni a figyelmet az IMF-tárgyalásokról, akkor könnyen taktikai hibát véthet – reagáltak a Népszabadságnak banki körökben arra a bejelentésre, miszerint a kormány 50 százalékot elérő magyar tulajdont látna szívesen a bankrendszerben. – Ha viszont komolyan gondolja, akkor nem csak a pénzügyi szektorból takarítja ki a külföldieket, de a termelő szférában is kockára teszi a befektetéseket.
Orbán Viktor kormányfő kedden délelőtt jelentette be, hogy felerészben magyar kézben akarja látni az itthon működő bankokat. Az nem derült ki a beszédéből, hogy milyen ismérvek szerint teljesülhet ez a feltétel. Pedig a meghatározásra sokféle eszköz áll rendelkezésre.
Mondhatja azt – bár ez nem életszerű – hogy darabszámra jöjjön ki a feles magyar tulajdon. A Magyar Bankszövetségnek 47 tagbankja van, tehát 23,5 banknak kell ebben az esetben magyarrá válnia. Jelenleg 35 bankról mondható el, hogy teljesen külföldi tulajdonban van, vagy abszolút többségben vannak benne a határon túli befektetők. – A magyarrá válás történhet a jegyzett tőke, a saját tőke szerint, illetve a részvényesek útlevelének, intézményi befektető esetében székhelyének ellenőrzése által – mondta cinikusan az egyik bankár. De az is lehet, hogy a mérlegfőösszeg szerint, tehát a piaci részesedés alapján húznák meg a vonalat. Biztosat senki nem tud, mindenki a keddi bejelentésből értesült a legújabb kormányzati ötletről.
Felvetettük, hogy Orbán Viktor netán a folyamatban lévő IMF-tárgyalásokról akarja elterelni a figyelmet. A kormányfő hétfőn egy sajtótájékoztatón egyértelműen fogalmazott arról, hogy a tárgyalások alatt nem fogják kielégíteni a sajtó kíváncsiságát, majd az egyeztetések végén állnak a nyilvánosság elé. Nem kizárt tehát, hogy az ettől függetlenül élénk sajtóérdeklődés (a neten az IMF-fel kapcsolatos hírek ma a legovasottabbak közé tartoznak) leszerelése miatt dobta be ezt az ötletet a miniszterelnök.
– Ha így okoskodott, akkor meggondolatlanul tette – mondta erre egy banki forrásunk. A nemzetközi piacok nem fogják akceptálni a felvetést, s amíg nem kapnak hivatalos megerősítést arról, hogy valójában nem komoly a terv, hozamemelkedéssel reagálhatnak, ami pedig gyöngítené a magyar kormány pozícióit az IMF-tárgyalásokon.
Amennyiben viszont tényleg komolyan gondolja a bankszektor tulajdonosi szerkezetének átrendezését a kormány, akkor az a kérdés, hogy milyen eszközzel tudja ezt megvalósítani. Pénze nincs a felvásárlásokra (akkora összeg, amire szükség lenne, nem is tudna rendelkezésére állni), a magyar tőke pedig szintén karcsú ehhez. – Demján Sándor próbál utat törni, de ezen a piacon szemmel nehezen észrevezető játékos – mondták forrásaink.
A kormány megpróbálkozhat a jogi szabályozáson keresztül is befolyásolni a tulajdoni arányokat, ám ebben az esetben Brüsszelben, illetve az Európai Központi Banknál bizonyosan kiverné a biztosítékot, és végleg lemondhatna a hitelről. Tehát ez sem tűnik járható útnak. Nem beszélve arról, hogy ez a folyamat nem hagyná érintetlenül a termelő szektorban tervezett beruházásokat sem: a külföldi befektetők egyrészt ragaszkodnak a bankjaikhoz, másrészt a jogbiztonság sárba tiprása elriasztaná őket Magyarországtól.
A legvalószínűbb, hogy Orbán a Takarékszövetkezetek megerősítésére gondolt, s oda akarja terelni a hitelt kereső vállalkozásokat, ami valóban hozna némi piacátalakulást, és előbb-utóbb csak találnak egy olyan mutatót, amire ráhúzható az ötvenszázalékos kritérium.
