A csomag iránt a magyarMVM–Mol konzorcium is érdeklődött (a pozsonyi Slovnaft petrokémiai cég tulajdonosaként), két árajánlatot is tett, mégsem járt sikerrel. Miként a kínai CNNC (The China National Nuclear Corporation) társaság sem, amely azonban csupán néhány héttel ezelőtt jelezte érdeklődését.

A cseh, valamint szlovák érdekeltségű EPH energetikai és ipari holding tavaly megvásárolta a német Ruhrgas és Gaz de France társaságoktól a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos tulajdonrészét, majd eladta a szlovák államnak, amely így egyedüli tulajdonos lett. Az ügylet részeként az EPH az oroszországi földgázt szállító Eurostreamben, valamint az állami SPP-distribúcia cégben egyaránt 49 százalékot szerzett, ezekkel együtt mindkét helyen irányító jogkört is.

Távvezeték Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Bonyolítja az üzlet megkötését, hogy a kisebbségi tulajdonrészt birtokló szlovák állam képviseletében Robert Fico kormányfő többször kijelentette: addig nem egyeznek bele a tulajdonváltásba, ameddig az olaszok nem építik fel a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját. Jól értesültek szerint az Enel a kiválasztott érdeklődőnek emiatt két részben adná el a többségi csomagját, a másodikat majd csak azután, ha teljesítik a szlovák kormány feltételét.

Az olaszok kilenc éve vásárolták meg 840 millió euróért a Szlovák Villamos Művek többségi tulajdonrészét, amelyen most a cég kedvezőtlen anyagi helyzete, valamint a hazai piacon tervezett fejlesztések finanszírozásának érdekében szeretnének túladni. Néhány hónapja jogvita kerekedett a szlovák kormány és az Enel között. Ugyanis az olasz társaság 588,2 millió eurós jóvátételt követel a pozsonyi kabinettől,mert szerintük törvénytelenül fosztották meg őket a bősi vízerőmű üzemeltetésétől, holott az eredeti szerződés értelmében erre harminc évig joguk lenne.

Fico viszont – miután az illetékes szlovákiai bíróság jogerősen érvénytelennek minősítette a bősi vízerőmű bérléséről nyolc éve megkötött szerződést – visszaköveteli az Eneltől a hasznot, amely évente 35-40 millió euró körül lehetett. Az ügy minden bizonnyal a bécsi nemzetközi döntőbíróság elé kerül. Sok a kérdőjel Mohi körül is. A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli atomerőművet még 1982-ben kezdték el építeni, négy, egyenként 440 MW teljesítményű blokkot terveztek orosz gyártmányú reaktorokkal.

Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be. Az Enel 2006-ban vállalta, hogy a harmadik blokkot legkésőbb 2014-ben, a negyediket pedig az idén üzembe helyezi. Az eredeti terv szerint az építkezés 2,78 milliárd euróba került volna. Jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már 4,8milliárdra rúgnak. Tavaly az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió euró hitelt vett fel az orosz Sberbanktól.

A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. Értesüléseink szerint az EPH főleg cseh cégek, valamint orosz beszállítók közreműködésével vállalná Mohi befejezését és üzembe helyezését.