Eljött az e-számla ideje

Módosulhat az áfatörvény, és új számlázási irányelvek is "érkezhetnek", így jövő évtől a jelenlegi alig 2-3 százalékos penetrációról többszörösére ugorhat az e-számlázás.

Módosulhat az áfatörvény: ha megszavazza a Parlament, akkor 2013-tól minden belföldi áfaalanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan a már megszokott uniós áfajelentésekhez. Az új belföldi jelentéskészítés nagyságrendileg 1,68 millió adóalanyt érint papíron, rengeteg papírmunkát és többletköltséget a vállalkozásoknak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországnak legkésőbb idén decemberig kell átvennie azt az EU számlázási irányelvét, amely liberalizálja az elektronikus számlázás technikai követelményeit, akkor nagy valószínűséggel jövő évtől a jelenlegi alig 2-3 százalékos penetrációról többszörösére ugrik az e-számlázás – állítja a Számlaközpont Kft.

Annak ellenére, hogy Magyarországon 2004 óta van jogszabályi lehetőség elektronikus úton eleget tenni a számlaadási kötelezettségnek, a vállalkozásoknak csupán elenyésző része él ezzel a lehetőséggel. Becslések szerint itthon éves szinten mintegy 600 millió papíralapú számla mellett csupán 12-15 millió elektronikus számla készül. Ez 2-3 százalékos penetrációt jelent, míg az Európai Unió átlaga eléri a 20 százalékot.

Az EU-ban közel 100 százalékos a bővülés éves szinten, ami az állami szerepvállalás erősödésével tovább gyorsulhat. Nálunk hasonló bővüléssel lehet számolni az elkövetkező években, ugyanakkor az áfatörvény jelenlegi és tervezett módosításai az e-számla további elterjedésére – azaz nagyobb mértékű növekedésre – adhat okot – állítja Szőnyi György, a Számlaközpont Kft. ügyvezetője.

A tapasztalataink szerint a nagyvállalati szektor áll a folyamat élén, aminek köszönhetően ebben a szegmensben várhatóan jövő év közepére mindenhol bevezetnek valamilyen digitális bizonylat- és dokumentumkezelő rendszert. A KKV-k is egyre inkább felismerik ennek előnyeit, az alacsony beruházási költségeknek köszönhetően egyre szélesebb körben terjed az e-számla – tett hozzá Szőnyi.

A konkrétumok ugyan még nem ismertek, de bizakodásra ad okot az is, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja annak a lehetőségét, hogy meghatározott körben ösztönözze, sőt bizonyos esetekben akár kötelezővé is tegye az e-számlázást – írja a cég. Ez elősegíthetné az adózók gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételét, költséghatékonyabbá is teszi azokat, valamint hosszabb távon adminisztrációcsökkenést is eredményez az adózói oldalon azzal, hogy csökkennek a bizonylatok megőrzésének költségei.

Az Európai Bizottság 2020-ra szeretné, ha az e-bizonylatolás lenne az általános számlázási mód az Unió összes tagországában. Egy uniós becslés alapján ezzel évente közel 40 milliárd eurót spórolhatnának a tagországok.

Gazdasági előnyei miatt az elektronikus számlázás ma elsősorban a nagyvállalati környezetben hódít, a KKV-szektorban az áttörés azonban egyelőre várat magára. A kisvállalkozások a legkevésbé hajlamosak az elektronikus számlák használatára, csak megközelítőleg 5 százalékuk használ e-számlát. A nagyvállalatoknál ez az arány eléri az 25-30 százalékot.

A tervezett áfamódosításoknak köszönhetően azonban az alacsony elterjedtség hamarosan megugorhat. A tervek szerint jövőre minden belföldi áfaalanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan a már megszokott uniós áfajelentésekhez. Az új belföldi jelentéskészítés megközelíti a 2 millió adóalanyt. Szakértők szerint azoknak a cégeknek, akik papíralapon kezelik a számláikat, nehéz lesz elkészíteni az adatok összesítését, és jelentős többletköltséget is okoz nekik az új törvényi előírás.

A másik változás az Unióból „érkezik”; 2013 januárjától ugyanis az uniós előírások szerint egyszerűbbek lesznek az elektronikus számlázás feltételei: Magyarországnak 2012. decemberig kötelessége átvenni az EU új számlázási irányelvét, amely liberalizálja az e-számlázás technikai feltételeit.

Az új szabályozás szerint az elektronikus számla kibocsátásának az lesz a feltétele, hogy a számlát a vevő elfogadja, bármilyen IT-technológia alkalmazása esetén, feltéve, ha biztosítani tudja az eredet hitelességét. Ezenkívül gondoskodni kell a megfelelő elektronikus megőrzésről, és biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférést az adóhatóságok számára – mondta Szőnyi György. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.