Reggel még 284 forintnál is olcsóbb volt az euró, délután már 288 forintnál járt, s bár később erősödni tudott a magyar fizetőeszköz, 287,5 közelébe tudott visszakúszni az árfolyam. Az elemzők szerint a forint lejmenetét ezúttal a belföldi kockázatok indokolják, a régiós devizák alig mozdultak meg a nap folyamán. A mai gyengülés a frankhiteleseket is kedvezőtlenül érinti. Reggel még 234 forintot kértek az alpesi devizáért, most viszont már a 239-es szintet közelíti a jegyzés.

Elemzők szerint a forint azért indult meg a lejtőn, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hét végén fontos kijelentéseket tett a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban: mint mondta, a jegybanknak olyan monetáris politikai eszközöket kellene bevetnie, mint amiket az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve, az Európai Központi Bank vagy a Bank of England is használ.

– Egy dolog hiányzik, hogy általában a magyar bankrendszer segítse a kormányt a növekedési fordulatban – mondta a Kossuth Rádióban Matolcsy. A bankok hitelezéssel tudnak segíteni, a jegybanknak pedig legalább 12-16 eszköze lehetne – tette hozzá. Mondanivalójából sokan azt a következtetést vonták le, hogy Simor András jövő tavaszi távozása után az MNB unortodox monetáris politikára térhet át. Ebben az értelemben még az is megeshet, hogy a befektetők attól tartanak: a jegybank olyan monetáris politikai eszközöket vet be, amelyeket csak a nagy jegybankok alkalmaznak, mindezt pedig alacsony kamatszint mellett. 

Ez azért okoz bizonytalanságot, mert Magyarországon az inflációs várakozások nem stabilak, és a jelenlegi adat (5,2 százalék novemberben) is magasan meghaladja az MNB 3 százalékos célját. Igaz, a kamat is távol van a nullától, bár szakértők a következő kamatdöntő ülésre további vágást valószínűsítenek. A forintot az is gyengítette, hogy a JP Morgan bankház 299 forint feletti euró/forint árfolyamot vetítette előre rövid távon.