Míg a világ meghatározó börzéi jó évet tudhatnak maguk mögött a nagy jegybankok (az amerikai Fed, az európai EKB és a japán BoJ) piacélénkítő intézkedéseinek köszönhetően, addig a BUX dollárban számolt hozama mintegy 25 százalékkal zuhant tavaly – derül ki a Bloomberg által készített összefoglalóból, amelyben a magyar BÉT ezzel a teljesítménnyel a lista végére került. A valamivel több mint száz tőzsdeindexet számba vevő felsorolásban a BUX hátulról a hatodik helyen szerepel, csupán a legrosszabbul teljesítő Oroszországot, illetve Ukrajnát, Görögországot, Portugáliát és Nigériát megelőzve.

Ez a vesszőfutás az orosz–ukrán helyzet mellett a hazai politikai vezetés befektetőellenes magatartására vezethető vissza. A börzén ezek a lépések elsőként és azonnal lecsapódnak – mondja Nyári Zsolt, a KBC Securities vezető üzletkötője. A magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése például egy olyan döntés volt, amelynek tovagyűrűző hatásai még 2014-ben is érezhetők voltak. Azzal, hogy ezek a források kikerültek a magyar tőzsdéről, nem csupán a forgalom 20-30 százaléka tűnt el, hanem a kisebb üzletmenet miatt a napon belüli üzletkötők intenzitása is alábbhagyott, amely további lemorzsolódáshoz vezetett. A forgalom zsugorodása a külföldi alapokat is jelenlétük mérséklésére késztette, hiszen azok az átláthatóan működő piacokat részesítik előnybe. Nem lehet megfeledkezni az ágazati különadókról sem, hiszen az így sújtott szektorok több szereplője is jelen van a BÉT-en, s az ilyen váratlanul megterhelt cégeket a befektetők nem szívesen veszik.

Csányi Sándor OTP-vezér szerint bankját évek óta alulértékelik Kurucz Árpád / Népszabadság

Mindezek következményeként az éves forgalom tavaly 20 százalékkal, évtizede nem látott szintre esett. A napi forgalom (amely átlag alig hatmilliárd forint volt) az év során mindössze kétszer járt 20 milliárd forint fölött, miközben pár éve egy kiemelkedőbb naphoz még 40-50 milliárd forintot kellett megmozgatniuk a befektetőknek. A legnagyobb forgalom december 16-án volt: az orosz tőzsde zuhanása, az értékének harmadát elveszítő rubel magával rántotta a BÉT-t is.

A legnagyobb hatással a BÉT-re tavaly az orosz–ukrán válság volt – és egyelőre nincs ez másként idén sem. Bár a nemzetközi befektetők elsősorban a vezető részvénypiacokat preferálták a feltörekvőkkel szemben, de a jegybankok generálta likviditási bőségből az utóbbiakra is jutott. Hogy mennyi, az nagyban függött a piac stabilitásától – magyarázta lapunknak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci szakértője. A négy meghatározó hazai részvény közül három nem tudja kivonni magát az Oroszországban és Ukrajnában történtek alól: az OTP-nek érdekeltségei vannak a térségben, a Richter hatalmas piaccal rendelkezik a két országban, míg a Molt az olajárcsökkenés érinti érzékenyen.