Elhunyt a Trabant atyja
Werner Lang 1922. március 22-én született az Érchegységben, 1949-ben került az autóiparba, 1958-ban lett a VEB Sachsenring Kraftfahrzeug- und Motorenwerk Zwickau főkonstruktőre, ahol a legendás népautó, a Trabant mellett megtervezte az állampárt vezetőit szolgáló Horch Sachsenring autókat, melyeket funkcionáriusok használtak. Kombit kapott az egykori NDK központ televíziójának stábja, hogy ne lógjon ki a protokollkonvojból.
1970-től 1983-ig vezette a Tudományos és Műszaki Fejlesztési Központot. Legismertebb műve a Trabant 601-es, mely a kelet-európai blokk népautójaként szolgált, a kéthengeres, kétütemű modellt 1964-től 1990-ig gyártották, az első változat 23 lóerős motorjának teljesítményét 1971-ben 26 lóerősre növelték, a duroplast karosszéria azonban még akkor is megmaradt, amikor már 1,1 literes négyütemű VW motor hajtotta a 601-est.
Két nappal a halála előtt a 91 éves Werner Lang még részt vett a hagyományos Trabi-találkozón, majd hétfőn szívelégtelenség miatt elhunyt.
Sokáig meghatározó része volt a Trabant az utcaképnek a keleti országokban. Különböző változataiból több mint hárommillió példány készült, ennek sokszorosa is elkelt volna, ám a szocialista járműiparnak és autópiacnak megvoltak a korlátai, pedig a vevők és a tervezők is szebbről álmodoztak. A kilencvenes évek gombamód szaporodó szakirodalma több megvalósulatlan Trabant-álmot is összegyűjtött. Az első Trabant születéséről és több elvetéséről is a párt határozott, pedig voltak bőven próbálkozások.
1961-ben egyetlen példányban készült a műanyag karosszériás P100-as, melyet a Trabantnál nagyobb és kényelmesebb családi autónak szántak. Az 1966-os mini prototípust japános ruhába öltöztették, az 1981-es már új szerkezetet kapott, olaszos fazonja leginkább a Fiat 127-esre hasonlított. Volt olyan modell, például a P760-as prototípus, melyről személyesen Willi Stoph, az Német szocialista Egység Párt PB tagja, az NDK államtanácsának elnöke döntött 1973. március 29-én: az eredeti méretű modelleket megsemmisítették, csak néhány kisebb makett, fotó és tervrajz maradt meg.
Megjelenésekor egyáltalán nem számított korszerűtlennek a Trabant, mely versenyképes volt a háború utáni törpeautó-mezőnyben, hiszen többségüket verte árban és csomagtérben, kétütemű motorja pedig egyszerűségével hódított.
A két német állam 1949-es megalakulása után mindkét oldalon felszökött a népautó-építési láz. Nyugaton a BMW 300-as, a Messerschmitt Kabinenroller, a Goggomobil Glas, az NSU Prinz és a Zündapp Janus volt a sztár.
Keleten szűkösebb volt a kínálat, az egyetlen népautó bázisa az egykori Audi gyár lett, a helyszín Zwickau, ám oda sem jutott elég acél, ezért ki kellett találni valamit. Wolfgang Barthel mérnök keverte ki a hőre keményedő műanyag, vagyis a duroplast koktélját. Az ötlet persze nem volt új, hiszen az Auto Unionnál a háború előtti időkben már hasonló műanyagból készült a DKW Meisterklasse és az IFA F8-as karosszériája. A Trabant öltözéke a textilipart idézte: a Szovjetunióból importált pamuthulladékot fenolgyantával keverték, majd magas hőmérsékleten, célgépeken préselték megfelelő formájúra a karosszériaelemeket.
A Trabant elődjének számító P70-esből négyszázat adtak el Magyarországon, az elsőket 37 ezer forintért árulták, nagyjából ennyibe került a Plastik modell utódja, mely már kevésbé volt bumfordi, és a Kísérő, Útitárs nevet kapta. Az 1957. november 7-én bemutatott Trabant 500-ast 18 lóerős teljesítményű kétütemű motor hajtotta, akár kilencvenes tempóban. Ekkora autóval persze nem lehetett pártfőnököket utaztatni, ezért Zwickauban melléktevékenységként hathengeres Sachsenring 240-eseket is gyártottak, a háború előtti Horchok eleganciáját és méretét idéző modellekből három év alatt 1382 darab készült protokollcélokra, néhány kombiváltozatot az NDK televízió használt.
1962-ben bemutatott 600-as modell kétszínű fényezést és díszléceket kapott. Két évvel később mutatták be a fecskefarkú és immár 23 lóerős 601-es típust. A tágasabb modellből három évtizeden át 2,858 millió készült Limousine, Universal, vagyis kombi, Tramp terepjáró és pick-up karosszériával, 1989-től pedig már négyütemű Volkswagen Polo motorral. Az 500-as, 600-as és 601-es típusokból összesen 3 millió 96 ezer készült.