A magyar hatóságok megszegték az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatott konzultációs kötelezettségüket a devizahitelesek megsegítését célzó törvény elfogadása során - áll az ECB július 28-i keltezésű, honlapján közzétett kormányzótanácsi véleményben. Az ok szinte már unalomig ismert: a kormány megküldte ugyan az inkriminált jogszabály szövegének tervezetét, ám az nem a teljes szöveg volt.

Az EKB-t 2014. június 27-én kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy alkosson véleményt "a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatról", de ezt követően a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be, amelyek egyikét sem küldték meg az EKB-nak. A parlament július 4-én elfogadta a törvényjavaslatot, így nem volt lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az EKB álláspontját. Az elfogadott törvény pedig lényegi eltéréseket tartalmaz a törvényjavaslathoz képest - írja az MTI.

A bank szerint a Kúria meghatározott hét elvet, és kimondta azt, hogy amennyiben ezen elvek teljesülnek, úgy a fogyasztói kölcsönszerződések általános szerződési feltételeinek módosítását nem lehet tisztességtelennek tekinteni. De azt egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a tisztességességet kizárólag ezen hét elv figyelembevételével kell-e értékelni.

Az EKB szerint a törvény visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv általános céljával és alapelvével, és javasolja, hogy a magyar hatóságok végezzenek el egy, a rendelkezések visszaható hatályának lehetséges kihatásait elemző átfogó vizsgálatot. Az ilyen intézkedések komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra.

Az EKB szerint alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassanak a magyar hatóságok és az érintett szervezetek - ideértve az egyéb tagállamokban lévő érdekelteket is. Az egyeztetés során fény derülhet olyan makroprudenciális szempontokra, amelyek nemzeti szinten nem nyilvánvalóak. Az EKB szerint a külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő, a magyar bankszektorban működő jogalanyok magas arányára tekintettel határon átnyúló hatások is lehetnek.

Mario Draghi, az EKB elnökének aláírásával záródó véleményben szerepel, hogy a bankrendszerre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokon túlmenően nem zárható ki a magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatás sem. Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forinthitellé átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is.