Elfojtja a szmog a gazdasági csodát

Ázsia csillapíthatatlan energiaéhsége globális kockázatokkal fenyeget: egy friss kutatás szerint a kontinens olajigénye – Kína vezérletével – 2035-ig megháromszorozódik, szén-dioxid-kibocsátása pedig duplájára nő – visszafordíthatatlan folyamatokat elindítva ezzel.

A kínai gazdaság energiaigénye a motorizációval együtt viharos tempóban nő, és ez a következő évtizedekben súlyos feszültségekkel járhat – állapítja meg kedden kiadott tanulmányában az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB). Elsősorban a kínaiak energiaéhsége miatt Ázsia 2010-ben mért 34 százalékos részesedése a globális fogyasztásban 51-56 százalékosra növekszik 2035-re. Ez önmagában még nem lesz katasztrófa, csak ha azt is figyelembe vesszük, hogy eközben szénfelhasználása is nő.

A szén, az olaj és az üzemanyagok eltüzelésével járó, üvegházhatású gázok kibocsátása viszont megduplázódik addigra, ami a már most is szmogtól szenvedő nagyvárosok számára elemi csapással ér fel. Csak szén-dioxidból évi húszmilliárd tonnát eregetnek majd a levegőbe. Ez a kutatók szerint egyben azt is jelenti, hogy az a 22 milliárd tonnányi mennyiség, amit a Föld 2035-ben el tud viselni komoly klímaváltozás veszélye nélkül, 90 százalékban Ázsiában szennyezi majd el a levegőt.

A gyorsan fejlődő kontinens olajigénye évi 4,2 százalékos ütemben nő, azaz 2035-re megtriplázódik, napi 31 millió hordóra bővül. A földgázigény is háromszorosára nő, míg a szénnél 81 százalékos többletfogyasztásra lehet számítani. Az olajnál az első számú beszerzési forrást a Közel-Kelet jelenti, amelynek 2010-re 48 százalékosra nőtt részaránya az energiamérlegben, s ez az ADB szerint már most veszélyes mértékben teszi sérülékennyé Kína gazdasági fejlődését.

A fenti arány azóta is folyamatosan nő. Az ország állandó importra szorul, mert a növekedéséhez kellő hazai energiaforrások nem állnak a rendelkezésére, jóllehet a világ szénkészletének 35, gázkészletének 16, olajkincsének viszont csak 9 százalékát kínai föld rejti. Az ADB szerint a megújuló energiaforrások részaránya az áramtermelésben 2035-ben Ázsiában csupán 13 százalék lesz, a versenyképesség fenntartása a hagyományos tüzelőanyagokkal biztosítható. A versenyképesség viszont egyértelműen háttérbe szorítja az életminőséget az olyan gyorsan fejlődő gazdaságokban, mint például a kínai.

Changyong Rhee, az ADB főközgazdásza szerint a riasztó jövőkép könnyen valóra válik, ha a kontinensen nem lépnek a politikusok, nem mérik föl a veszélyeket, és nem aknázzák ki a megújuló energiaforrások előnyeit. A torzító energiaár-támogatások rendszerével is szakítani kell, a levegőszennyezést pedig drasztikusan vissza kell szorítani. Enélkül ugyanis a saját sírját ássa a kontinens.

Füstokádó pekingi acélgyár. A fenntartható fejlődés, mint cél, nem szerepel a kínai gazdaságirányítás rövidtávú terveiben
A woman wearing a mask rides past smoking chimneys and cooling towers of a steel plant in Beijing, January 17, 2013. Chinese leaders dazzled the world by clearing the skies as if by edict before the Beijing Summer Olympics in 2008. Fast forward to January 2013, and the government seems powerless against those same skies, tarnished by an opaque, toxic cloud that has smothered the city for nearly a week. REUTERS/Suzie Wong (CHINA - Tags: BUSINESS ENVIRONMENT)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.