Nem maradt más hátra: jön az uniós pénzpumpa
A lazítás segíthet az euró árfolyamát is gyengíteni, ez egyrészt növelné az eurózóna versenyképességet, és csökkentené a deflációs veszélyt is. Felvetésünkre, hogy az EKB szakemberei miért nem várják meg a Fed már jó ideje lebegtetett kamatemelési döntését, hiszen azzal a dollár amúgy is erősödne az euróval szemben, ami az EKB által remélthez nagyon hasonló eredményt hozna, Nagypál József úgy reagált: a jegybankok hosszú távú stratégiát követnek, s ezek már kialakultak. Ráadásul, ha az EKB várna, azzal az eurózóna deflációs veszélyeire egyáltalán nem adna választ.
Az európai központi bank a lazítás során várhatóan 3 ezermilliárd euróra növelné a mérlegét. Ez pedig akkora, amilyen magasan 2012 elején volt, ekkor állt a válság kitörése óta a legmagasabb szinten ez a „mutató". Az elemzők, s ezekhez tartozik Nagypál József, kétkednek abban, hogy ezt a szintet, a 3000 milliárd eurót képes elérni a központi bank. Ez piaci becslések szerint körülbelül 1000 milliárd eurós bővülést jelentene, s nem hiszi, hogy ekkora érdeklődés lenne az alacsony kamatok mellett piacra „küldött" hitelek iránt. A vállalatok, vállalkozások ugyanis egyszerűen nem igénylik ezt a mennyiségű „olcsó" pénzt. A monetáris lazítás részeként az állampapírok vásárlása lehetne áttörő – vélekedett –, ám ezen a területen Németország stabilan ellenáll – így továbbra is kérdés, pontosan mit is tartalmaz majd a csomag, amelyet október 2-án jelentenek be.