A brüsszeli belvárost megbénító gazdademonstráció füttykoncertje kísérte hétfőn az uniós agrárminiszterek hétfői rendkívüli ülését. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyszínen lévő elnöke becslése szerint 15-20 ezer gazda volt a belga fővárosban az unió szinte minden szegletéből.

A helyzet súlyosságát leírandó a francia gazdák arról beszéltek, hogy országukban a tejtermelők 20 százaléka csőd közelében van a 30-31 centes felvásárlási árak mellett. Ha náluk ennyire drámai a helyzet, akkor képzelhető, milyen lehet itthon, ahol a nyers tej kilogrammja már csak 24-25 cent. Ez rövid távon a fogyasztóknak jó, hiszen az üzletekben olcsó a tej. Ám ha ez tartósan fennmarad, akkor a hazai ágazat jelentős zsugorodását, akár megszűnését is okozhatja. Viszont ha már csak importtejjel tudnák kielégíteni a hazai igényeket, akkor örökre búcsút inthetnénk a mai áraknak. A tejtermékek ebben az esetben biztosan drasztikusan drágulnak. A hazai termelés féken tartja a piac áringadozásait –magyarázta a szakember.

Farmerek a brüsszeli parlamentnél. Kemény csata lesz a tejválság megoldása Yves Herman / Reuters

Az Európai Bizottság csomagjának része a tejágazat célzott támogatása, Jyrki Katainen bizottsági alelnök szerint a legtöbb kárt elszenvedő tagállamok számíthatnak ennek többségére. A gazdák pénzügyi helyzetének gyors javítását szolgálja, hogy a tagállamok október 16-tól az éves közvetlen kifizetések 70 százalékát, a területalapú vidékfejlesztési támogatások 85 százalékát utalják ki a termelők számára (a jelenlegi szabályok 50, illetve 75 százalékot engedélyeznek). Ez a magyar tejtermelők szerint is létfontosságú.

Növelnék a sovány tejpor raktározására szánt uniós támogatást. Mivel a tejpor a tartós tej fontos alapanyaga, s e termékkörben igen magas az áfacsalással érintett termékek aránya, Mélykuti Tibor azt is fontosnak tartotta, hogy legalább a folyó tej az ötszázalékos áfakulcsba kerüljön. Így visszaszorítható lenne az áfacsalás is. A bizottság megemelné a tejtermékek népszerűsítésére szánt uniós támogatást, kiszélesítve a kedvezményezett termékek körét, és 50-ről 70-80 százalékra emelve az erre a célra szóló uniós társfinanszírozás arányát. Ez szintén jó lehet a hazai termelőknek, akik arra panaszkodnak, hogy hazánkban nincs piacvédelem. Szlovákiában és Horvátországban a népszerűsítő kampányoknak meg is látszanak az eredményei: elvétve lehet importtejet találni.

Az élelmiszerexportot hátráltató vámtarifák, illetve a nem vámjellegű akadályok leépítése a harmadik országokkal folyó kereskedelmi tárgyalásokon is fontos része a kezdeményezésnek. A Vietnammal tető alá hozott kereskedelmi megállapodás értelmében például a tejtermékeket sújtó vámtarifa 3-5 éven belül 19 százalékról nullára fog csökkenni. A mezőgazdasági hitelezés élénkítése is fontos.