A zágrábi bíróság pénteken adta ki az elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen. A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek. Mindezt azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A hírre csaknem 2 százalékot esett a Mol árfolyama péntek délután. A Mol-papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a bejelentést követően 15 805 forintra esett, délután három órára valamelyest korrigált az árfolyam, 15 900 forint körül alakult. 

A horvát bíróság honlapján közleményt tett közzé az ügyben. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a zágrábi közmédia honlapja.

A  bíróság közleménye azzal érvel, hogy a szeptember 25-i kihallgatás időpontja megjelent a magyar médiában, emellett az időpontról a horvát fél Csányi Sándor, a Mol igazgatótanácsának alelnökét is tájékoztatta idén szeptember 18-án. Mindez arra utal, hogy Hernádi Zsolt tisztában van azzal, hogy Horvátországban eljárás folyik ellene a vesztegetési ügyben, és tudott a kihallgatás pontos időpontjáról is, de nem nem hajlandó önként védekezni a horvát igazságszolgáltatás előtt. Hozzáteszik: a magyar hatóságok sem működnek együtt, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. 

Arról egyelőre megoszlanak a szakértői vélemények, hogy ez mit jelent Hernádira nézve. Vannak szakértők, akik szerint Horvátország uniós csatlakozásával nem lépett érvénybe automatikusan az a szabályozás, amely alapján a horvát elfogatóparancs érvénye kiterjedne az egész unióra. Van, akinek a jogi álláspontja az, hogy hazánk és Horvátország között még mindig egy, a hatvanas években aláírt magyar-jugoszláv kétoldalú egyezmény van érvényben, amely szerint előbb a magyar hatóságokra kell bízni a jogsegély megítélését. Igaz, tudni lehet: a magyar ügyészség már kétszer, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, megtagadta, hogy bárminemű lépést tegyen Hernádival szemben. 

A hvg.hu szerint a Mol-vezérnek egyelőre az lehet a mentsvára, hogy Horvátország az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot szabálytalanul ültette át a saját jogrendszerébe, és csak a 2002 után elkövetett bűnökre tartja alkalmazhatónak (mellyel feltehetően saját háborús bűnökkel gyanúsítható polgárait védi déli szomszédunk). Emiatt az Európai Bizottság már szankciókat, például uniós támogatások felfüggesztését is kilátásba helyezte, ezért Horvátország éppen szerdán (Hernádi elmaradt kihallgatása napján) tett újabb ígéretet a szabály gyors korrekciójára.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ljubo Jurcic horvát gazdasági miniszter az együttműködési megállapodás és az INA és a Mol közötti szerződés aláírásakor 2003. július 17-én