Elfogatóparancs Hernádi ellen: csak zsarolás?
„Zsarolásszagú lépésként” értékelték hazai gazdasági-politikai és jogászi körökben egyaránt, hogy a Zágrábi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Tették ezt alig két héttel azután, hogy a magyar Legfőbb Ügyészség másodszor is elutasította a horvát ügyészség kérését, miszerint gyanúsítottként kívánják kihallgatni Hernádi Zsoltot egy 10 millió eurós korrupciós ügyben.
Mindez ráadásul bő egy héttel azután történt, hogy lezajlott az első hivatalos tárgyalás a horvát kormány és az INA nemzeti olajtársaságot irányító Mol között, majd közvetlen ezután Csányi Sándort, a Mol alelnökét másfél órás kihallgatás keretében arról kérdezte a horvát rendőrség, miért vásárolta meg az INA 1,6 százalékát a Mol a cseh J&T banktól. Ám ez alkalommal a magyar Legfőbb Ügyészség semmiféle értesítést nem kapott a horvátoktól – közölte érdeklődésünkre Merhej Raulla, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.
Épp ezért a magyar vádhatóság először nem is kívánt reagálni a horvát lépésre, majd egy rövid közleményt adott ki. Eszerint: „A Zágrábi Törvényszék döntésével kapcsolatos mai sajtómegkeresésekre közöljük, hogy ugyanezen vesztegetési ügyben, ugyanazon tényállásra és tények alapján – tekintettel arra, hogy a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt – a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta, annak alapján megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette”.
Másokhoz hasonlóan nemcsak hogy zsarolásszagúnak érzi a horvát lépést Valki László nemzetközi jogász, de álláspontja szerint amit a horvátok tettek és tesznek ebben az ügyben, kezdi kimeríteni a joggal való visszaélés fogalmát. A most kiadott elfogatóparancsuk ugyanis csak Horvátország területére érvényes, így ennek a lépésnek inkább csak kommunikációs üzente van, semmint jogi relevanciája.
Hernádi Zsolt korábban kijelentette, amennyiben a magyar és a horvát hatóságok megállapodnak, kész megjelenni a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát hatóság (USKOK) előtt. Ám egyre kevésbé valószínű, hogy erre belátható időn belül sor kerül. Még akkor sem biztos, hogy Horvátország „megkaphatja Hernádit”, ha úgynevezett európai elfogatóparancsot ad ki ellene, amely alapján az uniós tagállamok akár saját polgáraikat is kötelesek átadni a kikérő országnak.
A nemzetközi jogban jártas szakértők véleménye sem egységes abban a tekintetben, hogy az unióhoz júliusban csatlakozott Horvátország már maradéktalanul alkalmazhatja-e az európai elfogatóparancs intézményét. Valki szerint azonban a jelen ügyben ez ma már másodlagos kérdés. Ugyanis a vonatkozó uniós szabályok értelmében megtagadható az európai elfogatóparancs teljesítése minden olyan ügyben, amelyben a kikért személyt már elítélték, vagy ügyében a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást.
Emlékeztetőül: Horvátország először 2011-ben jelezte a magyar vádhatóságnak, hogy gyanúsítottként kívánja kihallgatni a Mol vezérét. Akkor az ügyészség nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva megtagadta ugyan a kérés teljesítését, ám mivel a horvát megkeresésben leírtak felvetették a korrupció gyanúját, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el az ügyben.
A magyarországi büntetőeljárást végül 2012 elején azzal zárták le, hogy a horvátországi ügyben megnevezett, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektetőhöz köthető, és tanúvallomásokkal igazolták, hogy az ő érdekében lobbiztak. A Legfőbb Ügyészség a teljes nyomozati iratot, a beszerzett bizonyítékokkal együtt átadta a horvát hatóságoknak, akik azonban pár nappal Horvátország teljes jogú uniós taggá válása után a sajtó útján megüzenték, új lehetőségeik nyíltak érdekeik érvényesítésére.
Erre utalva mondta azt Valki László, hogy a magyar ügyészségi nyomozásra és annak megállapításaira tekintettel Hernádit már akkor sem kellene Magyarországnak kiadnia Horvátországnak, ha azt az európai elfogatóparancs alapján kérnék. Egy büntetőjogász ehhez csak annyit tett hozzá, hogy amennyiben a horvátok új, a Központi Nyomozó Főügyészség eljárásában meg nem ismert és nem értékelt új és releváns bizonyítékokkal állnak elő, akkor, de csak akkor kell Hernádinak megjelennie a horvát hatóságok előtt.
Mina Andreeva, Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője ugyan a konkrét ügyről nem akart nyilatkozni, mert egyelőre nem ismeri a részleteket, de azt megerősítette: a jelenlegi horvát szabályozás szerint Horvátország kiadhat más EU-ország felé európai elfogatóparancsot. Hozzátette: az elfogatóparancsot meg kell majd vizsgálnia a megfelelő igazságszolgáltatási szerveknek, a végrehajtás azon múlik – jelentette brüsszeli tudósítónk.
Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója írásos nyilatkozatban a Mol és annak elnöke elleni fenyegetésként értékelte a horvát lépést, hangsúlyozva: nincs tudomása arról, hogy Hernádi bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra.
Szerinte ezért is érthetetlen a bíróság indoklása, melyben azt mondja, hogy a Mol-vezér többszöri kérésre sem működött együtt a horvát hatóságokkal, ezért fennállna a szökés veszélye. Úgy véli, hogy az indokolás nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható logikai következtéseket tartalmaz. Kara Pál arra hivatkozik, hogy az ügyben a magyar hatóságok folytattak nyomozást, amelyben Hernádi együttműködött a hatóságokkal (ennek végén "mentették fel teljesen").
