Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot kedden: a minden eddiginél korábban, már júniusban benyújtott és azóta többször módosított jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz.

A keddi zárószavazáson a parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a 2013-as költségvetést. A kormánypárti frakciók minden jelen lévő tagja igennel szavazott, ahogyan Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő független képviselők is. A többi független képviselő és az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak, az egyetlen tartózkodó szavazatot pedig Juhász Ferenc (MSZP) adta le.

A június 15-én benyújtott eredeti előterjesztés 677,27 milliárd forint, GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számolt. A kormány akkor még 1,6 százalékos jövő évi növekedésre számított.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már a javaslat benyújtása előtt kiemelte, hogy az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben több éve folytatott és a kohéziós források szempontjából kulcsfontosságú túlzottdeficit-eljárásra jövő tavasszal véglegesen pontot lehet tenni. Ehhez azonban tartósan – így 2013-ban is – 3 százalék alatt kell tartani a hiányt.

Orbán Viktor miniszterelnök május 2-án jelentette be, hogy arra kérte a Fidesz-KDNP-frakciószövetséget: még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. A kormányfő óvatos tervezési filozófia követésének szükségességéről és a magyar gazdaság számára kiszámítható költségvetés megalkotásának fontosságáról beszélt.

Az Országgyűlés ennek megfelelően július 12-én elfogadta a főszámokat: a kormánytöbbség által támogatott változtatások az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb, 653,87 milliárd forint hiányt eredményeztek, ami az akkori makropálya szerint azonban változatlanul 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet jelentett.

A parlament által akkor elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomag keretében jövőre bevezetik a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a  gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.

A csomag teljesülése érdekében akkor a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az MNB-re vonatkozóan később ezt a terhet nem vezették be. A kormány egyúttal akkor még azzal is számolt, hogy az IMF/EU-tárgyalások lezárása kedvező állampapírhozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárddal csökken a kamatkiadás.

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások miatt ugyanakkor a parlamenti többség megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa. A kormány eszerint kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Ez végül meg is történt, igaz, nem közvetlenül az IMF/EU-tárgyalásokhoz kapcsolódóan, hanem az Európai Bizottság november 7-én közzétett őszi makrogazdasági előrejelzése után. A bizottság által készített gazdasági elemzés azt tartalmazta, hogy az idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány.

Ezt megelőzően, illetve ezután a kabinet több egyenlegjavító intézkedést jelentett be, és módosította a jövő évi makropályát is. Így alakult ki a 2013. évi költségvetés végső változata, amely 0,9 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülés ennél is jelentősebben csökken, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet, és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.

A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változtak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nőtt. Ez a GDP 2,7 százalékának felel meg.

A büdzsén átvezették az egyensúly biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntéseket is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése. Az Országvédelmi Alap összegét 400 milliárd forintban határozták meg.

A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.