Tízből hat embernek nincs úgynevezett kockázati, vagyis olyan életbiztosítása, amely akkor fizet, ha a szerződés lejárta előtt meghal a biztosítás alanya – derül ki abból a kérdőíves felmérésből, melyet a PBA Biztosítási Alkusz Kft. tett közzé. Többnyire jó terméknek tartják a kockázati életbiztosítást, de megfelelő információ hiányában úgy gondolják, hogy drága, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhetik meg maguknak – nyilatkozta a többség.

– Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az autója casco biztosításával megegyező összegért tudná biztosítani az életét, ezzel gondoskodva a családja jövőjéről – hívta fel a figyelmet Vass Gábor, a PBA alkusz üzletág igazgatója. Jelentős, több mint 70 százalékos többség csak akkor lenne hajlandó kockázati életbiztosítást kötni, ha annak díja nem haladná meg a havi 5 ezer forintot. Maximum 15 ezer forint az, amennyit még néhányan kifizetnének.

A felmérés eredménye szerint 28 százalék kötött már haláleseti biztosítást, és alig éri el a nyolc százalékot azok aránya, akiknek több ilyen szerződésük van. Ugyanakkor a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 22 százaléka pedig jobbára egyetértett azzal, hogy a kockázati életbiztosítás vonzóbb, ha valamely más termékhez kötik, és kedvezményesen kínálják.

Az öngondoskodás és a hátramaradott szeretteinkről való gondoskodás tudatosságának meglehetősen alacsony színvonalára utal az is, hogy a megkérdezettek közel 60 százaléka nem tudta, mi a különbség a kockázati és a befektetési célú biztosítás között. Hogy ez mennyire így van, az is jól mutatja, hogy miközben tízből négyen mondták azt, hogy nekik van kockázati életbiztosításuk, ez teljességgel lehetetlen.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint március végén összesen 2,6 millió életbiztosítást kezeltek a biztosítók. Vagyis a teljes lakosságra vetítve a teljes piaci penetráció is mindössze 26 százalék, és ebben már benne vannak a sokkal kedveltebb vegyes és befektetéshez kötött biztosítások is. Ha csak a kockázati életbiztosításokat nézzük, az arány még rosszabb: az említett időszakban 366 ezer ilyen biztosítás volt, ami csupán 3,6 százalékos arányt jelent. Tehát azok közül, akik azt mondták, hogy nekik ilyen biztosításuk van, tízből kilencen legalábbis tévedtek. Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha csak a 18 év felettieket számoljuk: a nyolcmillió felnőttre vetítve az arány 4,5 százalék.

Idén februárban lépett életbe az uniós direktíva, amely szerint nem lehet nőknek és férfiaknak különböző díjszabást alkalmazni. Az új díjszabás így a nők esetében 30-80, esetenként 90 százalékos drágulást hozott a kockázati életbiztosításoknál. A díjemelkedés függ az életkortól és az szerződés tartamától is: minél idősebb a szerződő, annál nagyobb a díjemelés.

A biztosítók más-más módon árazták át a termékeket. Van, amelyik felhúzta a nők tarifáit a férfiakéhoz – korábban csaknem kétszeres volt a különbség a női-férfi díjak között –, és van, amelyik középre lőtte be az uniszex tarifákat. Ugyanakkor a PBA tapasztalatai szerint nem rengette meg a piacot a direktíva; azaz ennek következtében nem csökkent lényegesen a kockázati biztosítást kötők száma.