A jó hír az jó hír - mondta pénteken Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója a CNBC amerikai hírtelevíziónak Isztambulból, ahol a pénzügyi szervezet a Világbankkal együtt a jövő hét elején rendezi éves közgyűlését.

Vélekedése szerint egy év múlva a legtöbb ország maga mögött tudhatja a válságot. A példa nélküli együttműködés, amit a válság kiváltott a tagországokból, persze kockázatokkal is jár, mert a hatalmas kormányzati beavatkozásokat is koordináltan kellene visszavonni. Az IMF a G20-ak csoportja mögött állva kész tanácsot adni a végrehajtást időzítését illetően.

Erre szükség lehet, hiszen a friss előrejelzés szerint az eurózóna idén 4,2 százalékot zuhan, s jövőre 0,3 százalékkal növekedhet. Az Egyesült Államok viszont csak 2,7 százalékot veszít a nemzeti össztermékéből (GDP) 2009-ben, míg 2010-ben már 1,5 százalékkal bővülhet, vagyis Európához képest nagy a különbség.

A Göteborgban csütörtökön és pénteken informális ülést tartó uniós pénzügyminiszterek ezzel a ténnyel nagyon is tisztában vannak, aminthogy azzal is, az EU-n belül is nagyok az eltérések az egyes tagországok gazdasági helyzete és pénzügyi állapota között. Éppen ezért nem tudtak döntésre jutni a maguk részéről, hogy mikor is kellene visszavonni az állami beavatkozásokat, amelyek nyomán drámai mértékben ugrik meg az államadósságnak a GDP-hez mért aránya.

Ha semmi nem történik, a 2008-as hozzávetőlegesen 70 százalékról 2014-re már 100 százalékig mehet fel a ráta, holott az nem lehetne magasabb hatvan százaléknál. Ez nyilván további súlyos veszélyeket rejt magában, megterheli a következő generációkat, de egyben kikényszeríti a költségvetési kiadások szerkezetének átgondolását.

A találkozónak Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök keddi brüsszeli parlamenti megjegyzése adta meg az alaphangot: a deficitek lefaragását 2011-ben meg kell kezdeni. S ezt az álláspontot elfogadja Németország, Hollandia és néhány észak-európai tagállam, de Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország nem.

Szerintük meg kell várni az Európai Bizottság november 3-án közzéteendő új előrejelzését, amely 2011-re is kiterjed, s majd akkor el lehet gondolkodni a dátumon. Egyelőre növekedik a munkanélküliség, az Eurostat friss adata szerint 9,6 százalékra emelkedett. Abban viszont egyetértés van, hogy a deficitet csökkenteni kell, reformokra is szükség lesz, főként a munkaerőpiacon, s hogy szembe kell nézni a gazdasági növekedési képesség csökkenésének a veszélyével.

Ha lesz időpont, s erre Joaquin Almunia pénzügyi biztos is utalt, akkor is rugalmasan, az egyes országok helyzetét figyelembe véve, de összehangoltan kell a büdzsék hiányát visszavinni a stabilitási paktum keretei közé, vagyis a deficitnek a GDP három százaléka alá kell visszaereszkednie. Azt is elfogadták, hogy az éves  hiánymérséklésnek meg kell haladni a GDP 0,5 százalékát.

Franciaország azonban most jelentette be, hogy az üzleti élet serkentésére eltöröl egy helyi vállalati adót, ami tízmilliárdos bevételkiesését okoz. Ennek következtében a hiány eléri a GDP 8,5 százalékát. Ezzel szemben Németországban 3,7 százalékra süllyedhet.  A válság nyomán a huszonhét tagországból húsz, az eurózónában a tizenhatból tizenhárom lépte át a háromszázalékos küszöböt.

Stressz teszt és széndioxid adó

A göteborgi találkozón jelentették be, hogy a 22 legnagyobb európai bankban elvégzett stressz vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a pénzintézetek megfelelően tőkésítettek, s egy esetleges jövő évi visszaesést is kibírnának. Kovács László adóügyi biztos pénteken beszámolt arról, hogy a pénzügyminiszterek megkezdték az eszmecserét a széndioxid-kibocsátás adóztatásának eshetőségéről, a klímaváltozás elleni küzdelem keretében.