A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2,4 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 2,3 százalékkal növekedett az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékos a bővülés. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

Legutóbb, az elmúlt év utolsó negyedévben Magyarország GDP-je 1,9 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékkal gyarapodott az megelőző évi bázishoz képest.

A most közölt adat teljes egészében megfelel  a várakozásoknak mondta a nol.hu-nak Török Zoltán, Raiffeisen Bank elemzője. A változást – végleges adatok hiányában egyelőre csak előrejelzés szintjén mondható mindez, jelezte – az jelentheti az előző negyedévhez képest, hogy a háztartások fogyasztásának csökkenése megállt. Nagy fejleményekre azonban nem kell gondolni, a javulást az jelenti, hogy stagnálásra "váltott át" az eddigi visszaesés.

A beruházások ugyancsak stagnáltak, s bizonyosan továbbra is a gyors exportnövekedés lehetett a GDP bővülés motorja. A termelési oldalon nagyon valószínűnek látszik, hogy az építőipar változatlanul csökkent, bár ennek üteme már mérséklődhetett. A szolgáltatások "egyike-másika" viszont már növekedett – jegyezte meg.

Kollégájával teljes mértékben egyet értett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. A növekedést továbbra is az export, illetve az ipari termelés húzza, míg a belső kereslet továbbra sem járul hozzá bővüléshez, bár már az is eredmény, hogy legalább nem fogja vissza a fejlődést. A szolgáltatások közül szerinte az idegenforgalom növekedhetett a kiskereskedelem lényegében stagnált, a pénzügyi szolgáltatások viszont alighanem továbbra is zsugorodtak.

Az év hátralévő részében nagyon hasonlóan alakul majd az adat – vélekedett Török Zoltán. A második negyedéves számokban érdemi fejlődés még nem valószínű, hogy látszik majd. Markánsabb változásokat a második félév hozhat. Ennek hátterében a háztartások egyhe, de már érezhető fogyasztásnövekedése állhat. Ez részben persze a rossz bázissal magyarázható, ám az szja változásokból pozitívan kikerülők ekkora már látják, hogy a pénztárcában maradó többletre tartósan lehet számítani. 

Ez bátrabb fogyasztásra késztetheti őket. E mellett ebben az időszakban kapják meg az emberek a magánnyugdíjpénztári reálhozamokat, amelynek egy részét biztosan elköltik jónéhányan. Ez pedig összességében azért mégis a vásárlások élénkülését hozhatja. Egész évet tekintve a most közölt negyedéveshez hasonló, 2,5 százalékos GDP növekedést vár az elemző.

Ettől eltérően Suppan azt várja, hogy a következő negyedévekben fokozatos lesz a gyorsulás. Az áprilistól és június közötti időszakban várható fordulat a mezőgazdaság kibocsátásban, így a növekedés elérheti a 2,8 százalékot. A harmadik negyedévtől már ő is számol a fogyasztás a beruházások élénkülésével, míg az év végén a tavalyi alacsony bázis tovább segítheti a fejlődést. A takarékbanknál így rendre 3, illetve 3,8 százalékos növekedésre számítanak, míg az egész éves emelkedés 3 százalék lehet.