Az alapkezelő közleménye idézi Vizkelety Péter makrogazdasági elemzőt, aki elmondta, hogy az év elején hatályba lépett jogszabályváltozások a forinthitel vagy devizahitel kérdést egyszerűen döntik el, legalábbis a lakáscélú hitelezés területén.

Az azonnali hitelezés lehetőségeinek szélesre nyitásával, a támogatott megtakarítási időszak meghosszabbításával és a szerződések összevontan való felhasználhatóságának egyszerűsítésével a lakáskasszák forintalapú konstrukciói igazán versenyképes megoldások lehetnek. Hozzátette, a devizaalapú jelzálog-hitelezés tavaly augusztusi felfüggesztését követően a piaci környezet is letisztultabbá vált, így nincsen értelme a további tiltásnak.

A fő irányvonalnak azonban mindenképpen a forintalapú hitelezésnek kell lennie, hiszen látható, hogy a már meglévő devizaalapú állomány menedzselése mekkora problémákat okoz. A hitelfelvevőket továbbra is sújtja az erős svájci frank, s a kamatemelési várakozások beteljesülése is okozhat még tehernövekedést, miközben a bankok számára a mögöttes állományok refinanszírozása jelent komoly kihívást – tette hozzá.

A szakértő szerint a lakáscélú jelzálog-hitelezésben forintalapon a lakás-takarékpénztárak konstrukciói tekinthetők igazán versenyképes megoldásnak, hiszen a kasszák által kínált megoldások jól ötvözik az állam által is preferált, így támogatott öngondoskodást, önerőképzést és a kiszámítható, a teljes futamidő alatti fix, alacsony kamatozású forintalapú hitelezést.

Az euróalapú jelzálog-hitelezés tervezett újraindításával összefüggésben a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője nem számít a hitelpiac jelentős élénkülésére, mivel a lehetséges ügyfélkör már eleve jelentős mértékben eladósodott. Ráadásul a gazdasági környezet sem a legjobb, a növekvő energiaárak és a magas munkanélküliség miatt.

Vizkelety véleménye szerint a forint további jelentős árfolyam-erősödésének a valószínűsége viszonylag alacsony, miközben az eurózóna kamatszintje inkább emelkedni fog. Vizkelety elmondta, a piaci kamatozású, kereskedelmi banki forintalapú kölcsönök teljeshiteldíj-mutatója (thm) jelenleg jellemzően 9 és 10,50 százalék között alakul.

Emellett egy szűkebb célközönség számára elérhetők még támogatott konstrukciók is kedvezőbb, jellemzően 7 és 8 százalék közötti hiteldíjjal. Kifejtette, a lakáskasszák által kínált hitelek hiteldíja, a megtakarítási időszak leteltével – amelyre 8 százalék körüli thm mellett áthidaló kölcsön vehető igénybe –, az úgynevezett hitelszakaszba jutva 5 százalék körüli szintre csökken, amivel már a szerződéskötéskor biztosan számolhatnak az ügyfelek.