Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, márciushoz viszonyítva pedig 0,8 százalékkal nőttek. Az egy évvel korábbihoz képest áprilisban jelentősen nőtt az üzemanyagok és a dohányáruk ára, míg a szolgáltatások az átlagnál kevésbé drágultak.

A várakozásokat meghaladóan nőtt az infláció áprilisban, 5,7 százalékra ugrott. A maginfláció 5,1 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a drágulást nagymértékben az adóváltozások okozták, ezeket kiszűrve az infláció 3,5 százalék lett volna - közölte Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője. 

A szakember szerint a következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körül alakulhat az infláció. Májusban jelentősen estek az üzemanyagárak, ami kissé mérsékelheti a drágulást. Hozzátette, a bejelentett új adók növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése, illetve a továbbra is gyenge belső kereslet.

Suppan Gergely úgy véli, szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások miatt decemberre 5 százalék közelébe kerülhet. Ugyancsak bázishatások miatt a jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció az elemző szerint, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. A jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció - közölte Suppan Gergely.

Az elemző szerint az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem sikerül a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ezért úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szintén kiemelte, hogy a várakozásoknál valamivel magasabb lett az infláció, elsősorban az üzemanyag, az energia, a távolsági közlekedés és a dohánytermékek ára vitte felfelé. Hozzátette, az üzemanyagok árában már látható a korrekció, így Németh Dávid is az infláció mérséklődésére számít májusban.

Éves átlagban a szakember változatlanul 5,5 százalékos inflációt vár. Németh Dávid szerint a héten bejelentett új adók abba az irányba hatnak, hogy jövőre sem lesz elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Szerinte azzal kapcsolatban még sok a bizonytalanság, hogy az adók hogyan jelennek majd meg a fogyasztói árakban, de azt valószínűsíti, hogy nagy részüket áthárítják majd a fogyasztókra. 

Az elemző szerint továbbra is elsősorban a hazai kamatprémium és a forint árfolyama határozza majd meg az MNB kamatdöntéseit.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint hosszú távon a második Széll Kálmán Terv befolyásolhatja az infláció alakulását. A tervezett adóemelések hatására az elemzések szerint 2013-ban mintegy 0,3-0,5 százalékponttal növekedhetnek a fogyasztói árak. Így az MNB júniusban publikált inflációs jelentésében várhatóan már megemeli prognózisát - véli Horváth István.

Ez a befektetési igazgató szerint egyben azt is jelenti, hogy a konvergencia-program miatt romló inflációs kilátások megköthetik a Monetáris Tanács kezét, és nem lesz kamatcsökkentés az idei évben, mivel az MNB 3 százalékos inflációs célkitűzése várhatóan jövőre sem teljesül.

A befektetési szakember ugyanakkor közölte azt is: a magas kamatszint fennmaradása egyértelműen kedvez a pénzpiaci típusú befektetéseknek.