Várton felüli mértékben enyhült a magyar recesszió, de elszállt az infláció

Magyarország nemzetközi befektetői megítélése sokat javult az elmúlt napokban: az öt éves magyar államkötvény nemfizetése ellen biztosító kontraktusok felára - a CDS felár - a múlt pénteki 272 pontról 247 pontig süllyedt úgy, hogy közben csütörtökön mind a szlovák, mind a cseh CDS felár is emelkedésnek indult. A BÉT vezető indexe, a BUX index 09:18-kor 1.2%-os pluszban tartózkodik, míg a 10 éves magyar államkötvény hozamszintje egyelőre nem változott tegnaphoz képest és 7.83%-on áll - vélekednek az Equilor elemzői.

A várakozásokat jelentősen felülmúlóan javult a magyar gazdaság

A KSH péntek reggel tette közzé a 2009-es negyedik negyedévi GDP alakulására vonatkozó statisztikát, amely a várakozásoknak megfelelően egy javuló, ámde a potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét mutatja. A bruttó hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent, amely lényegesen kedvezőbb az elmúlt negyedévek 7 százalék fölötti visszaeséséhez viszonyítva, a várakozásokhoz képest pedig szintén jobb, hiszen a Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is 5 százalékos visszaeséssel számolt elöljáróban. A historikus adatok fényében tehát mostanra kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a 2009-es második negyedévben érte el a mélypontját. Negyedév/negyedév alapon már csal 0,4 százalékkal mérséklődött a GDP, miközben az első három negyedévben átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió.

Az előzetes adatok alapján a bruttó hazai össztermék 2009-ben 6,3%-kal csökkent.

Az élesen "javuló" gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként komoly negatív hullámokat indított el globálisan, ami miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény.

A valós javulást inkább a főbb exportpiacainkon látott enyhe expanzió által húzott export adta (erre jó példa a 2009. decemberi német import adat, mely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4,5 százalékkal nőtt novemberhez képest), illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. A lakosság érthető módon továbbra is - és még várhatóan az év nagy részében - visszafogott maradt a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4 százalékos csökkenésnek.

A nemzetközi prognózisok szerint a magyar gazdaság által megtermelt hozzáadott érték előreláthatólag a 2010-es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá, vagyis a definíció szerint Magyarország akkor léphet ki a recesszióból. (Ezt támasztja alá egyébként a Magyar Nemzeti Bank GDP előrejelzése is.) A Bloomberg által készített elemzői konszenzus szerint az idei negyedévek év/év alapú növekedési üteme a következőképpen alakulhat: 2010 első negyédévében -2,65 szézalék, a második negyedévben -0,35 százalék, a harmadikban +1,55 százalék, a negyedikben +1,80 százalék. Ezek alapján a piaci szereplők stagnálással számolnak 2010-re, miközben a magyar kormány 0,3 százalékos visszaeséssel kalkulál.

Csúcsra járó infláció

A KSH a GDP statisztikával egy időben publikálta a 2010. januári inflációs jelentést, amely éves szinten élesen emelkedő pénzromlási ütemről árulkodott. A fogyasztói árindex januárban 6,4%-kal emelkedett éves szinten, ami két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a relatíve alacsony, 2009. januári bázisérték miatt, másrészt pedig az idén januártól életbe lépő jövedéki adóemelés nyomán jelentősen felpörgött az üzemanyag-árak drágulása. Mint ismert, idén január 1-től a gázolaj jövedéki adója literenként 7,6 százalékkal, míg az ólmozott benzin és a petróleum hasonló adómértéke 5,9 százalékal nőtt. A várakozásokhoz képest egyébként itt is komoly eltérés látszott, hiszen az elemzők átlagosan 5,7-5,8 százalékos inflációt vártak.

Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni kezdenek. Az MNB ezzel kapcsolatban a kamatdöntő ülések alkalmával már többször is jelezte, hogy igencsak megnőtt az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt fog alakulni belátható időn belül. Ezt támasztja alá a jegybank várakozása is. E szerint a legvalószínűbb szcenárió, hogy az év/év alapú infláció az idei harmadik negyedévben beáll a 2 százalék körüli szegmensbe. A fogyasztói árdrágulás üteme egyébként a legélesebben a 2010-es év közepén fog csökkenni, amikor a 2009. júliusi áfa- és jövedéki adóemelés hatása "elkopik" az év/év alapú összehasonlítás miatt.