Mélyült a recesszió Magyarországon, de ez nem keltett akkora meglepetést, tekintettel arra, hogy az euróövezet is hozta a papírformát, azaz ott is folytatódott a lejtmenet – értékelte a magyar gazdaság 2012 utolsó három hónapjában mért 2,7 százalékos éves, illetve 0,9 százalékos negyedéves összevetésű visszaesését Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője 0,1, illetve 0,2 százalékponttal jobb eredményre számított. Szerinte a gyenge fogyasztási adatok és az ipari teljesítmény jelentős év végi romlása – decemberben éves alapon 7,6 százalékos teljesítménycsökkenést mért a KSH – már előrevetítette a negatív fejleményeket.

Bár a részletes GDP-adatokat csak március nyolcadikán közli a KSH, Kondrát szerint előzetesen azt mindenképpen meg lehet állapítani, hogy a háztartások fogyasztása a reméltnél is alacsonyabb volt, és a beruházási hullám elmaradása is lehúzta a GDP-t. Az idei első negyedév a német gazdasági előrejelzések szerint sokkal jobban alakul majd, amit az elemző a belépő autóipari kapacitásokra, elsősorban az új győri Audi-gyár elindulására, a kecskeméti Mercedes és a szentgotthárdi GM motorgyár termelésének felfutására alapoz. Ehhez adódik még hozzá, hogy az esztergomi Suzukinál januártól visszaálltak a két műszakos gyártásra.

A 2012-es záró negyedév GDP-jét a mostani három hónap adata már meg is haladhatja – véli Kondrát Zsolt, aki egyben óv a túlzott optimizmustól, mivel az euróövezet kilábalási folyamata lassú lesz, s egyedül az autóipar nem lesz képes ellensúlyozni a gazdaság más területein várható visszaesését. Ezt figyelembe véve a MKB-nál 0,2 százalékos recessziót jósolnak 2013-ra, amit jövőre egyszázalékos valódi növekedés követhet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is már az év elején kikecmergünk a technikai recesszióból, köszönhetően az egyre növekvő megrendelésállományt felmutató autóiparnak. Éves szinten azonban csak fokozatosan térhet vissza a növekedés, amelynek idei mértéke 0,2 százalékos lehet, de 2014-re a másfél százalékos bővülési tempót is elérhetjük – tette hozzá.

A legfrissebb takarékbanki prognózis szerint a háztartások fogyasztása 0,4 százalékkal mérséklődhet, azonban a fogyasztás az év során fokozatosan stabilizálódhat. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben nőhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésének hatására, amit a vártnál lényegesen alacsonyabb infláció is támogathat. A reáljövedelem növekedése azonban részben a háztartások további mérlegkiigazítását segítheti. Azaz elsősorban adósságrendezésre és megtakarításra megy el a többletpénz.

A beruházások visszaesése lassabb ütemben, de folytatódik, amit részben az EU által finanszírozott beruházások tompíthatnak. Hitelezési fordulatra még nem lehet számítani, azonban a lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, jóllehet érdemi fellendülés a következő években sem várható – állapítja meg Suppan Gergely, aki makacs optimizmussal tekint a jövőbe, ami a mezőgazdaság kilátásait illeti. Szerinte ugyanis még egy ilyen pocsék év, mint a tavalyi volt, nem jöhet, s már az is biztató, hogy a téli aszály ezúttal elkerülte az földeket. Igaz, a helyzet még jobb lesz, ha a tavaszi áradásokat is mederben lehet majd tartani.

Ebben bízik a Nemzetgazdasági Minisztérium is, amely közleményében az euróövezeti recessziót és az égieket – azaz a krónikus csapadékhiányt - teszi felelőssé a tavalyi év 1,7 százalékos gazdasági visszaeséséért. A tárca közleményében hosszasan ecseteli a kormány sikereit – foglalkoztatás növekedése, adósságcsökkentés, hiánycél tartása, autóipari nagyberuházások, reálbérnövekedés, adókedvezmények -, végezetül az olyannyira hiányolt befektetői bizalom visszatérését is igazolva látja azzal, hogy a napokban sikerrel zárult a kormány 3,25 milliárd dolláros devizakötvény-kibocsátása. A kormány tartja magát 0,9 százalékos idei növekedési tervéhez, amelyet azonban sem az elemzők, sem a nagy nemzetközi szervezetek előrejelzései nem igazolnak vissza.