Elégedettebb számvevők, aggódó képviselők
A 2008-as uniós büdzséről fejtette ki véleményét kedden az Európai Unió számvevőszéke, amely minden tagállamból számlál egy tagot a soraiban. S miközben alapjában véve elégedett a költségvetés végrehajtásával, kétségeinek is hangot ad. A javulás annak köszönhető, hogy a közös agrárpénzek szétosztásakor, a közvetlen kifizetéseket illetően jobban megnézik a helyi hatóságok a felhasználás jogosultságát, de már korántsem ilyen jó a helyzet a vidékfejlesztési keretben. Összességében a hét fő kiadási irányzaton belül a kifizetések 31 százalékánál találtak öt százaléknál nagyobb tévedést, míg 2005-ben ez arány még hatvanszázalékos volt. A két százaléknál kisebb eltérés aránya 38-ról 47 százalékra emelkedett négy év alatt.
- Nem az a feladatunk, hogy megnevezzük a nagyot tévedő országokat, nem is állítunk fel listánkat – mondta kedden délelőtt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságában Manuel da Silva Caldeira, a számvevői testület feje, arra a felvetésre válaszolva, hogy szégyenpadra kellene ültetni az uniós pénzeket lazán kezelő tagállamokat. S felmerült a képviselők körében, vajon miért pályázta meg Románia az uniós agrárbiztosi posztot, ha nem tudja kezelni a kifizetéseket. Mert igaz ugyan, hogy e kiadási csoportban valóban két százalék alatti a hibák aránya, de ez az átlag, amelynek hátterében a pontos munkát végző Németország is ott van, meg a tíz százalék felett tévedő Románia is.
A mezőgazdaság a 117 milliárd eurós költségvetésből 55 milliárdot használ fel, érthető, hogy Fischer Boel biztos elégedetten nyugtázta a számvevőszéki kimutatást.
A második legnagyobb csoportot a kohéziós politika képezi, amely 36,6 milliárdot használ fel. A felzárkóztatást és szerkezeti reformokat támogató alapból a kohéziós rész 11 százalékát, mintegy 2,7 milliárdot nem kellett volna kifizetni. A számvevők szerint ennek oka, hogy a beruházások költségei közé olyan tételeket építettek be gyakorta, amelyeket az uniós szabályok szerint nem lehet visszatéríteni. Példaként említ a jelentés munkadíj-túlszámlázásokat. Mint Pawel Samecki regionális biztos jelezte, ez az arány túl magas, de szó sincs arról, hogy ez az összeg elveszett volna: ebben az évben már csaknem 700 milliót folyatott vissza a Bizottság a tagállamokból, s további félmilliárd várható még az év végéig, miközben a múlt esztendőt is sikerült 1,5 milliárd euróval korrigálni. De a pénzek visszaigénylése időigényes. Elégedett azonban Samecki azzal a ténnyel, hogy 2000 és 2008 között a kohéziós kifizetéseknek csak 0,2 százalékában találtak csalást. A többlet kifizetések, a túlszámlázások a bonyolult eljárás következményei is, illetve a pénzügyi válságra válaszul tavaly a Bizottság növelte az előfinanszírozást.
A kutatás, energia és közlekedés 7,5 milliárdot emészt fel, s itt is magasabb két százaléknál a tévedések aránya. A harmadik országok segélyezése, támogatása 6,2 milliárdot visz el, szintén túlságosan sok tévedéstől kísérve. Az oktatás 1,7 milliárdot, a gazdasági és pénzügyek 0,6, az adminisztráció 8,5 milliárdot képvisel, s e három terület kezelésével teljesen elégedett a számvevőszék.
A parlamenti vitában felmerült: túl sok a szabály, a pályázatokhoz gyakorta külön jogi és adótanácsokat kell kérni. Caldeira azt mondta, nincs szükség még több szabályra: a számvevők a költségvetés végrehajtásában ugyan erélyesebb fellépést a Bizottságtól és a nemzeti hatóságoktól, de a hatékonyság növelése révén, hogy ekként egyszerűsíteni lehessen az eljárásokat.