A hipermarketek leverték a kínai piacot
Egyelőre továbbra is a gödör fenekén van a hazai kiskereskedelem – a piacot ismerők szerint a karácsonyi szezon hozhat némi élénkülést - ám a GfK Hungárai piackutatásából kiderül, hogy a ruházati termékek forgalma erősödőben van. Míg a 2007-től kezdődött kiskereskedelmi recesszió során a hazai háztartások jelentősen visszafogták a tartósfogyasztási cikkekre szánt költéseiket, addig a Gfk szerint 2011 folyamán a ruházati piacon már megállt a zsugorodás, így a hazai háztartások az idén a tavalyival azonos mennyiséget vásároltak ruházati termékekből.
A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint ellenben az év első felében enyhén növekvő árak mellett is egy százalék körül csökkent a ruházati termékek pénzben mért forgalma az előző év azonos időszakához képest. A kis mértékű eltérés abból fakadhat, hogy a KSH a kiskereskedelmi cégek forgalmi adatait veszi alapul, míg a GfK háztartartások önbevallásán alapuló fogyasztást.
A GfK Hungária úgy látta, hogy szegényebb vásárlók jellemzően a nagy hipermarketekben és a piacokon vásárolnak be, míg a tehetősebb vásárlók, illetve a fiatalok a nagyobb butikokban, ruházati szaküzletekben és ruházati áruházláncokban költik a pénzüket. (A GfK ide sorolja az utóbbi években megjelent ruházati diszkont láncokat is.) Összességében azonban a piac eltolódott az olcsóbb eladási csatornák felé, így az összes ruházati termék fajtánál jelentősen megnőtt a hiper-, és szupermarketek részesedése.
Ez a tendencia korábban is érzékelhető volt: 2008, azaz a válság kirobbanása és egyben a hazai kiskereskedelem ''fekete évében'' a KSH forgalmi mutatói szerint egy darabig nem csökkent a ruházati termékek forgalma – miközben minden más, tartós fogyasztási cikk forgalma bezuhant. Ez javarészt egybeesett azzal, amikor a nagy hipermarketek előrukkoltak a sajátmárkás – olcsó – ruházati kollekcióikkal, amivel a hazai háztartások egy része szinten tudták tartani a fogyasztásukat.
A GfK korábbi kutatásaiból az is kiderült, hogy a hazai fogyasztók is jelentősen megosztottak ha ruházkodásról van szó. Míg az olcsóbb eladási csatornák – hipermarketek, piacok – jelentősége már korábban is megerősödött, addig elsősorban a cipők piacán volt megfigyelhető, hogy a divatos, márkás – drágább - cipők forgalma a ruházati piac szűkülése mellett is stabil maradt.
A GfK mostani kutatása rámutat, hogy a nagy hipermarketláncok a sajátmárkás (egyébiránt Távol-keleten előállított) ruházatával jelentős vásárlóerőt hódítottak el a piacoktól – vélhetőleg ide sorolhatóak a jobbára fekete portékát terítő kínai piacok – illetve a Távol-keleti üzletektől. Az olcsó termékek szegmenségben tovább erősödött a használt ruha üzletek súlya, elsősorban a Gfk szerint a vásárlók elsősorban babaruházati termékeket keresték a használt ruha boltokban.
Ugyanakkor folytatódott a független ruházati szaküzletek piacán a szűkülés – kérdés, hogy ezen belül a márkatermékeket áruló – drágább- üzletek veszítettek-e nagyobb részesedét, vagy a kínai piacok portékáit továbbáruló üzleteknek kellett veszteségeket elszenvedniük.
A hazai kiskereskedelem egyik nagy kérdése, hogy mekkora hazánkban a ruházati feketepiac részaránya. Egyes becslések szerint ez elérheti a ruházati termékek, KSH által mért legális, 300 milliárd forint körüli éves forgalmát is.
