Éledezik a hitelfelvételi kedv a kisvállalkozásoknál
Igaz, egyelőre a kisvállalkozások kisebb része folyamodik valamilyen hitelért, ám ebben a körben jelentősen nő a kihelyezések nagysága, így mára az átlagos hitelösszeg meghaladta a 10 millió forintot. Jellemzően két fajta hitelt vesznek fel a kis cégek: vagy árbevételhez kötődő folyószámlahitelt, vagy pedig – ez a ritkább – 5-7 éves futamidejű beruházási hitel.
Dacára, hogy a mikrovállalkozási körben a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nincs kiugró bedőlési ráta – a kihelyezett hitelek 2,5 százaléka lesz csak bebukott hitel –, a nagy bankok korábban nem igazán kapkodtak ezen céges kör után, így a szektor jócskán alulfinanszírozottnak számított. Az utóbbi években azonban az itteni nagybankok a nagy céges ügyfélkörük egy részét elveszítették, a kkv-k felső körében pedig nem igazán lehetett már bővülni, így lett egyre fontosabb a mikrocéges kör, különösen, hogy az ide sorolható cégek esetében 2013-14-ben egy rendkívül komoly piactisztulás is megfigyelhető volt. (Más szóval rendkívül sok kis cég dőlt be ebben az időszakban.)
Mint a CIB és a BellResearch közös vizsgálata kimutatta, a hazai mikrovállalkozások fele számít a bankok ügyfélkörének, azaz építkező, induló, felfutó és prosperáló cégnek, igaz, ezen túlmenően a stagnáló – állandó ügyfélkörrel, bevétellel – rendelkező vállalkozások is hitelképesek lehetnek.
A hazai kis cégek zöme optimista, azaz fejlődést vár a közeljövőben, ugyanakkor a legtöbb cég nem egy tudatos stratégia mentén építkezik, a cégek mindössze 20 százalékának van részletes üzleti terve.
Jókora régiós különbségek is megfigyelhetőek a kis cégek között, így látható, hogy a fővárosban lévő kisvállalkozások fele sorolható a „prosperáló"- azaz folyamatosan fejlődő- kategóriába, míg vidéken a cégek mindössze ötödének megy jobban a sorsa.
