Jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára - ismertette a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön Budapesten, újságírók előtt. Lázár János közölte azt is: jövő szerdán hagyja jóvá a kormány az E.ON gázüzletágának megvásárlását; kormányzati ellenőrzés alá kerülnek a stratégiai és a kereskedelmi gáztározók.

A gáz- és áramár csökkentéséről a kabinet végleges döntést hozott - nyomatékosította a politikus, jelezve, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán, és már csak "apró technikai részletek maradtak nyitva". A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet - tette hozzá, közölve, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket - amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok - fogja hátrányosan érinteni.

Kérdésre elmondta, dolgoznak azon is, hogy a piaci fogyasztókat megvédjék attól, hogy az energiacégek rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz. Kitért arra is, hogy például Németországban egy havi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok, Magyarországon ez az arány húsz százalék.

2002 és 2010 között a szocialisták mintegy 200 százalékkal növelték a gáz és az áram árát, és ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma több millió ember komoly szegénységgel, kilátástalansággal és szociális problémákkal küzd - mondta az államtitkár. Giró-Szász András kormányszóvivő felidézte, hogy a kormány szerdai ülésén határozott az árcsökkentésről, amelynek érdekében felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a koncepció kidolgozására.

Lázár János közölte továbbá: december 12-én, azaz jövő szerdán hagyja jóvá a kormány az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást, az üzlet pedig még az idén megvalósul. Szavai szerint ezzel az üzlettel jelentősen növekszik Magyarország energiabiztonsága, és megerősödik a kormány szerepe az energiaellátásban.

Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója múlt pénteken írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. A Miniszterelnökséget irányító államtitkár csütörtökön újságírók előtt arról is szólt: a kabinet megtette a szükséges lépéseket, hogy kormányzati ellenőrzés érvényesüljön az ország stratégiai és kereskedelmi gáztározói felett, ami szintén lényeges az energiaellátás biztonsága és a lakossági ellátás szempontjából.

Az intézkedéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy egyrészt gáztartalékkal rendelkezzen az állam a hideg időkre és az esetleges gázellátási problémák idejére, másrészt a kereskedelmi és a stratégiai tározók segítségével olyan időszakban tud a kormányzat gázt vásárolni a lakosságnak, amikor adott esetben külföldön alacsonyabbak az árak. 

"Ezen lépések összességében teszik azt lehetővé, hogy tízszázalékos gáz- és áramárcsökkentés legyen, amely (...) az első ilyen lépés 22 éve, vagyis hogy egy kormány nem növeli a gáz árát a lakosság számára vagy a villamos energia árát, hanem csökkenti" - mondta Lázár János, aki azt is megjegyezte, hogy az energiaügyek területen több más lépés is zajlik, példaként említette, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ezekben a napokban írja alá Oroszországban a Déli Áramlathoz való csatlakozás szándéknyilatkozatát.

Lázár János egyébként rosszul emlékszik, vagy nem fogalmazott pontosan, az áram és a gáz ára ugyanis messze nem most csökken először kormányzati döntés eredményeként. A villany például 2005-ben öt százalékkal lett olcsóbb, míg a lakossági gázár 2009-ben éppen úgy tíz százalékkal csökkent, mint most.

Mint arról beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány szerdai ülésén arra kérte fel az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár tízszázalékos csökkentésének feltételeit. Lázás János mai bejelentésének fényében ez viszonylag egyszerűen ment: a feltételek kidolgozása azt jelentette, hogy mindenkinek egységesen tíz százalékkal csökken az energiaár, függetlenül jövedelmétől, anyagi helyzetétől.

Tegnap gyors körkérdésünk nyomán kiderült, hogy az energiaiparral a kabinet ismét nem egyeztetett az árcsökkentési elképzelésről. Az érintett cégek – miután az elmúlt két és fél év során folyamatosan tiltakoztak az áremelések elmaradása és nyereségük folyamatos esése miatt – most érzékelhető döbbenettel értesültek az árcsökkentés lehetőségétől. Abban teljes az egyetértés, hogy ha a láncba „ékelődő” áram- és gázszolgáltatók tarifáit a termelői és egyéb belső árak módosítása nélkül tíz százalékkal csökkentenék, az ezeknek a cégeknek az azonnali tönkremenetelével lenne egyenértékű.

A csökkentés „egyenlő elosztása” pedig azért nehézkes, mert nem tudni, ezt mi alapján határoznák meg. Például korábbi kísérletekhez hasonlóan most is kivételt képeznének-e a tehernövelés alól a közbeékelt állami szereplők. Úgyszintén nem teljesen érthető, hogy a kormányfő a termelő és a fogyasztó közé „ékelődő” hálózatüzemeltetőknek is megkegyelmezne, vagy szerinte a csövek-vezetékek üzemeltetésén sem lehet nyereség.

Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a nettó lakossági áram- és gázár körülbelül 40 százalékát teszi ki a szállítórendszereknek járó díj, mintegy 50 százalék maga a termék, tíz százalék a különböző rárakódó tétel, és erre jön a 27 százalék áfa. Úgy véli, ha a kormány a tízszázalékos csökkentést az ár összes érintettjére érvényesíteni kívánja, akkor méltányos lenne az áfa csökkentése is.

Mivel az elképzelések csak a lakossági árakra vonatkoznak, a veszteségek pótlására az energiacsoportok a cégeknek-intézményeknek szóló, szabadon megállapított tarifákat jelentősen felemelhetik – véli Barta Judit. Ezt áttételesen megint csak a lakosság fizeti majd meg például az élelmiszer drágulásában, de ez az ország versenyképességének romlása folytán növelheti a munkanélküliséget is.

Sokan úgy vélik, Orbán Viktor rögtönzöttnek tűnő döntése összefüggésben állhat az E.ON-cégek államosításáról aláírt szándéknyilatkozattal. E szerint ez lenne hivatott bizonyítani, hogy az energiacégek államosítása árcsökkenéssel jár. Ám szakértők arra figyelmeztetnek, hogy míg eddig az árbefagyasztás több tízmilliárdos veszteségeit az E.ON-cégek tulajdonosa nyelte le, a mostani árcsökkentés folytán további milliárdokkal növekvő veszteségeket már az adófizetőknek – első körben az MVM-nek – kell állniuk.

Gázszámla ellenőrzése – Türelmetlen fogyasztók