Múlt szerdán a DW közölte, hogy törlesztéseit hat hónapig felfüggeszti, riadalmat keltve ezzel a világ pénz- és tőkepiacain. Mint kedden kiderült: a DW tartozásaiból csak 26,5 milliárd dollár sorsát kell rendezni, a másik, 32,5 milliárd kötelezettséggel alapvetően nincsenek gondok.

A tartozásokat átstrukturálják, megkeresik a mindenki számára legelőnyösebb megoldást - jelezte a Dubajt irányító Maktoum sejk, szavaival is hozzájárulva ahhoz, hogy mind az emírség, mind a DW megítélése sokat javult a befektetők körében. Ezt jelzi, hogy a DW kötvényeinek törlesztéskockázati felára kedden 644-ről 580, míg Dubaj emírségé 570-ről 520 bázispontra esett vissza. A világ vezető tőzsdéin 1-2,5 százalékos mértékben emelkedtek az indexek.

 A sejk ugyanakkor éles kirohanást intézett a média ellen, amely szerinte félreértelmezett gyakorlatilag mindent és a maga eszközeivel tevékenyen hozzájárult a válság elmélyítéséhez. A DW ugyanis hiába állami tulajdonú, maga felel a döntéseiért, így adósságainak rendezése is rá, és nem Dubaj emírségre tartozik - tette világossá Maktoum sejk.

A héttagú Egyesült Arab Emírségek elnöke, Nahjan sejk is megszólalt, Dubaj gazdaságát jó állapotban lévőnek írta le. Ezzel szemben a Moody's hitelminősítő legfrissebb összegzése szerint Dubajnak már nem 80, hanem 100 milliárd dollárra rúg a szuverén adóssága, ez pedig egyéves bruttó hazai termékével (GDP) egyenértékű. (Szemben Magyarország 80 százalékos GDP-arányos államadósságával.)

A magyar vállalkozásokat tekintve a dubaji válságnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja - mondta érdeklődésünkre Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, egyben a kamara Magyar-Arab tagozatának elnöke. Áttételes hatások azonban érvényesülhetnek, egyrészt a forintárfolyamban, másrészt abban, hogy a válságban megperzselődött bankoktól nehezebb lesz majd kölcsönhöz jutni.

Magyar kivitelező cégek nagyon ritkán jutnak megrendelésekhez az emírségekben, „köszönhetően" az árban mélyen alulkínáló, török, indiai, pakisztáni vendégmunkásokat alkalmazó konkurenciának. A magyar cégek neves nyugati vállalatok alvállalkozóiként, beszállítóiként viszont jelen vannak a térségben, elsősorban a magas hozzáadottértéket képviselő beruházásoknál - tette hozzá a debreceni Keviép építőipari céget irányító Miklóssy, aki jól ismeri a térségi viszonyokat.

A cégnek jelenleg nincs élő beruházása Dubajban, de folyamatosan figyelemmel követik az eseményeket. Dubajban - eddig - nem számított a pénz, olyan, külső szemlélőnek sokszor értelmetlennek tűnő presztízsberuházásokkal kerültek fel a világtérképre, mind a pálma-sziget üdülőkomplexuma, a földkerekség egyetlen hétcsillagos szállodája a Burdzs al-Arab, vagy a befejezés előtt álló Burdzs Dubaj, a világ már most legmagasabb építménye, a luxus kereskedelmi központba integrált szaharai mesterséges sípályáról már nem is szólva. Pénz ezután is lesz, a petrodollárok egy ideig fedezetet nyújtanak a beruházásokra - jegyezte meg az alelnök.