A Kúria is elmeszelte az állami mobilcég tervét: helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék szeptemberi döntését, amely hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverést lezáró januári határozatait. Úgy ítélte meg, hogy a MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a mobilhálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat.

Vagyis, immár a legfelsőbb jogi fórum is kimondta, hogy a médiahatóság szabálytalanul bonyolította le a tavaly ősszel kiírt frekvencia-árverést - a Fővárosi Törvényszék a mobilcégek panaszai nyomán mintegy tíz eljárási hibára hivatkozva semmisítette meg az árverést lezáró hatósági végzést. Mivel a tenderen több csomagot hirdettek meg, az összes licit érvénytelen, így nemcsak a negyedik mobilcég vesztette el a frekvenciákat, hanem a jelenlegi három piaci szereplő is, amelyek azért licitáltak, hogy bővíthessék a mobil szélessávú lefedettségüket.

A legérzékenyebben a Vodafone-t érinti a döntés, akik már tavaly márciusban bekapcsolták az elnyert sávokat, s 70 százalék fölötti lakossági lefedettségüket bővítették 99 százalékosra - most vissza kell állniuk a korábbi lefedettségi szintre. A döntés érzékenyen érinti a Magyar Telekom hálózatát is, ám marginális a Telenor szempontjából, ők ugyanis kellő mennyiségű 1800-as sávval rendelkeznek ahhoz, hogy országos lefedettséget építsenek, így nekik az elnyert 900-as sávok bekapcsolása nem volt kabinetkérdés.

Veszt az állam is, egészen pontosan 31 milliárd forintot kell visszaadnia a mobilcégeknek, akik visszaadják a frekvenciákat. További tízmilliárd forint illeti az MVM-Posta-MFB alkotta állami konzorciumot, de az költségvetési szempontból mindegy. Az iparág szerint minden bizonnyal új tendert írnak ki, de most már egészen biztosan más sávokat bocsátanak áruba, hiszen immár a 4G sávok is tenderezhetők lesznek, s kérdés az is: ragaszkodik-e a kormányzat és a szabályozó ahhoz, hogy egy negyedik szereplő is megjelenjen a piacon.  

Jogi szempontból az egyik vitatott pont az volt, hogy a pályázaton indulhatott-e egyáltalán állami tulajdonban lévő cég. Az NMHH szerint igen, a mobilcégek szerint nem, mondván, a pályázat kiírásakor a frekvenciákról szóló NFM-rendelet (Rat.) ezt nem tette lehetővé. Kovács András, a Kúria tanácsának elnöke elmondta, hogy a Kúria álláspontja szerint a pályázat kiírásakor hatályos jogszabályi környezet ezt nem tette lehetővé. A hatóság októberben ugyan olyan rendeletet adott ki, amellyel lehetővé tette, hogy állami szolgáltató is induljon - de a jogszabályok szerint a pályázat egész ideje alatt a kiíráskor érvényes jog a mértékadó. Vagyis a bíró a mobilcégek érvelését fogadta el a felülvizsgálati eljárásban. 

Ami a hármakhoz került frekvenciákat illeti, a mai nap másik kérdése az volt, hogy a Kúria különválasztja-e a negyedik szolgáltatóra vonatkozó eljárási részt a többi blokk értékesítésétől, vagy egyben tartja azt? A szolgáltatók azt szerették volna elérni, hogy válasszák külön. Igaz, erre csekély esélyük volt, mert egy pályázati kiíráson belül történtek az értékesítések, s az árverést lezáró határozat is egyben rendelkezett. Kovács András szerint bár több blokkra írt ki a hatóság pályázatot és azokról több eljárásban döntött, mégis a kiírás szerint egy árverésről volt szó - így nem lehet elválasztani egymástól az ügyeket.

A Vodafone közleményben reagált, a társaság szerint a Kúria mai döntése esetleges közvetett következményeként 1,2 millió olyan lakostól veheti el a lehetőséget a mobil-szélessáv használatától, akik korábban semmilyen szélessávú internetszolgáltatáshoz nem férhettek hozzá. Éppen ezért a Vodafone bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutnia az általa elnyert és már használatba vett 2 MHz-es frekvenciasávról a hatósággal.

A telekommunikáció minden fejlett gazdaság motorja, a korszerű szélessávú szolgáltatások elengedhetetlenek egy modern gazdaság kialakításához. A Vodafone a tenderen elnyert 2 MHz-es frekvenciasáv segítségével építette ki országos lefedettségű mobilinternet-hálózatát, amely egyedüliként az ország területének több mint 90 százalékán teszi elérhetővé a villámgyors mobilnetet - hívja fel a figyelmet a cég.

Éppen ezért bíznak abban, hogy a hatósággal a fenti tényeket figyelembe véve ésszerű megállapodásra tudnak jutni, és a Vodafone nem kényszerül arra, hogy a vidék jelentős részét visszaküldje a XXI.-ből a XX. századba.

A Vodafone amúgy továbbra is nonszensznek és sci-fibe illőnek titulálja az állami felvásárlási szándékról szóló lapértesüléseket, és a leghatározottabban cáfolja, hogy erre vonatkozóan bárminemű tárgyalásokat folytatnának a kormányzattal.

A Magyar Telekomnak továbbra is az az álláspontja, hogy Magyarországon jól működik és igen erős a mobilpiaci verseny. A versenynek és a szolgáltatók jelentős beruházásainak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jó az ár-érték arány, valamint európai viszonylatban is kiemelkedően jó a távközlési hálózatok és szolgáltatások minősége, aminek előnyeit a fogyasztók élvezhetik.

Vezető piaci szereplőként, a versenypiac fejlődése és az ország versenyképességét is növelő további mobilpiaci fejlesztések, beruházások érdekében a Telekom továbbra is fontosnak tartja a hatékony spektrumgazdálkodás szempontjainak érvényesítését, hogy a leghatékonyabban és az ügyfelek részére legelőnyösebben legyenek hasznosíthatók a rendelkezésre álló és ezután felszabaduló frekvenciák.

A Telekom a soron következő frekvenciaértékesítés(ek) mellett az átfogó frekvenciastratégia részének tekinti a másodlagos frekvenciakereskedelem mihamarabbi piacbarát szabályozását, valamint a következő néhány évben lejáró frekvenciahasználati jogosultságok lejáratának harmonizációját. Mindezeket a döntéseket a piac érdemi és átfogó áttekintésének eredményeként lehet meghozni a fogyasztói, iparági és állami érdekek maximális figyelembe vételével.