Az utasforgalom számottevő emelkedése következtében a tervezettnél korábban kell bővíteni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. 2014-ben a korábbi évhez képest 7,5 százalékkal nőtt a forgalom, és átlépte a 9,1 milliót, 2015 első negyedévében pedig már majdnem kétmillió utas fordult meg a terminálokon, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,6 százalékos bővülés.

Az év hagyományosan leggyengébb hónapjaiban akkora volt a forgalomnövekedés, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor bőven 9,5 millió utas fölött zárják 2015-öt, ami már „csak” egymillióval marad el attól a szinttől, amelyet ezek a terminálok még utasbarát módon tudnak kezelni. Ez fontos szempont, a reptérnek éppúgy, mint a turizmus és az országimázs szempontjából.

A schengeni övezeten belüli forgalmat kiszolgáló épület egyelőre marad, de az üzemeltető előbb-utóbb ezt is kiváltja Kurucz Árpád / Népszabadság

A budapesti repteret egyébként szeretik a turisták: a bádogterminálokkal együtt is javul az elégedettség. A reptér-üzemeltetők nemzetközi szövetsége minden évben 36 szempont szerinti titkos kérdőíves kutatással méri az utasok elégedettségét. A ferihegyi repülőtér az ötös skálán 4,03-as összesített eredményt ért el az Airports Council International felmérésén. Ebben a repülőtér valamennyi szolgáltatására, a tájékoztatási rendszerekre és a személyzet munkájára és kedvességére is rákérdeznek. Európa 73 repülőterének átlaga a vizsgált időszakban 3,91 volt.

– Nagy erőkkel készítjük a terveket a bővítésre, hogy 2017-re már megnövelt kapacitással szolgálhassuk ki az utasokat. A Budapest Airport igazgatósága azonban még nem döntött arról, melyik verzió valósul meg – mondta lapunknak Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, több konkrétumot azonban nem mondott.

Lapunk úgy tudja, hogy 10-15 millió euróba kerülhet a bővítés, ez nem tekinthető kiugró összegnek, hiszen a reptér minden évben ekkora nagyságrendben költ fejlesztésre. Az látszik reálisnak, hogy 2016-ban a bővítésre költik az évente erre a célra rendelkezésre álló pénzt. Iparági forrásaink szerint az a legvalószínűbb, hogy a schengeni övezeten kívüli forgalmat kiszolgáló B terminált bővítik egy szatellitépülettel, amely ott épül meg, ahová még a Malév idejében tervezték, de mivel nincs szükség akkora átszállókapacitásra, mint amellyel akkoriban kalkuláltak, ezért nem az a terv valósul meg.

Nem dőlt még el, hogy utashidakat vagy buszos beszállítókapukat létesítenek, az azonban biztosnak tűnik, hogy nyolc új kapura lenne szükség, hiszen sok a schengeni övezeten kívüli járat. Jövő héten indul az Air China pekingi járata, és elvileg a nyáron szezonális jelleggel két légitársaság is üzemeltet majd kanadai útvonalat. Nagyon jól teljesít az Emirates fél éve indult dubaji összeköttetése, az első fél évben ötvenötezer utast szállítottak.

Napi négyre növeli járatainak számát a Turkish Airlines, változatlanul naponta repül Dohába a Qatar Airways, és dübörög a londoni forgalom is. Négy londoni reptérre öt légitársaság (Wizz Air, Easy jet, British Airways, Norwegian, Ryanair) napi tizenkét járatot üzemeltet. A fejlesztés nem odázható el. Az új szatellitépület megépülésével a B oldalon megszűnik majd a fapadosokat kiszolgáló bádogterminál, amelyet a reptéri szakma csak bbg-nek (basic boarding gates) hív. Hogy a schengeni oldalon mikor szűnik meg ez a praktikusnak és utasbarátnak nem nevezhető kényszermegoldás, azt egyelőre nem tudni.

Annyi biztos: az üzemeltető keresi a lehetőségeket már csak azért is, mert ezekben sok időt töltenek az utasok sorban állással, tehát nem a kereskedők üzleteiben tartózkodnak és költenek, amit sérelmeznek a bérlők, de a problémával tisztában van a Budapest Airport is, hiszen így a cégnél is kevesebb kereskedelmi jutalék landol.