Az élelmiszerek, italok és dohány termékcsoport a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt 2014-ben 9,0 százalékkal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 5,9 százalékkal a behozatalból. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett (1007 milliárd forinttal tetőzött 2012-ben), 2013-ban és 2014-ben viszont csökkent, legutóbb 922 milliárd forint volt. Utóbbi magyarázata, hogy a behozatal nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitel: előbbi összesen 1427 milliárd forintot, utóbbi 2350 milliárd forintot tett ki.

A növényi termékek exporttöbblete az előző évihez hasonlóan 2014-ben is 8,0 százalékkal csökkent (707 milliárd forint). Gabonából kevesebbet exportáltunk, mint az előző évben, az import viszont 12 százalékkal nőtt. Kávé-, tea-, kakaó- és fűszer-, valamint zöldség- és gyümölcsbehozatalunk szintén nőtt.

Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (228 milliárd forint) éppen csak elmaradt az egy évvel korábbitól. A nagyobb súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2014-ben 196 milliárd forint, az élő állatoké 38 milliárd forint volt, előbbi 7,0 százalékkal magasabb, utóbbi 27 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.

Tejtermékekből és tojásból is évről évre nő a külkereskedelem, az export nagyobb mértékű bővülésével összefüggésben hazánk 2012 óta már nettó exportőr: 2014-ben 9,6 milliárd forint többlet származott e termékcsoport forgalmából.

Az ital- és dohányforgalom is aktívummal zárt, uniós csatlakozásunk óta 2013-ban (20 milliárd forint) és 2014-ben volt pozitív az egyenleg (11 milliárd forint).

A növekvő forgalom mellett a behozatal és a kivitel szerkezete viszonylag stabil. Kivitelünk döntő részét a gabona és gabonakészítmény (19 százalék), a hús és húskészítmény (15 százalék), a zöldségféle és gyümölcs (12 százalék), az állati takarmány, valamint az állati és növényi olaj, zsír és viasz árufejezetbe sorolt termékek adják. Hazánkba a legnagyobb mértékben hús és húskészítmény (12 százalék), zöldség és gyümölcs (12 százalék), egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény, állati takarmány, kávé, tea, kakaó, fűszer érkezik.

A kivitelhez képest a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország a teljes kivitel 82 százalékát fedi le, közöttük 13 EU-tagország található. A 15 legnagyobb küldő ország között 14 EU-tagállam és a tagjelölt Szerbia található, a behozatal 92 százaléka származik innen.

A teljes mezőgazdasági eredetű import 94 százaléka érkezik hazánkba az Európai Unióból. Mindkét irányban Németországé a legnagyobb súly: ide irányul a kivitelünk több mint 14 százaléka és innen érkezik az agrárimport közel 21 százaléka. A második legjelentősebb célországnak Románia számít, majd Ausztria következik, a küldőországok között pedig Lengyelországé az ezüst-, Szlovákiáé a bronzérem.

A kivitelben az orosz piac súlya mindössze 3 százalék. Az ukrán konfliktussal kapcsolatos korlátozó intézkedések hatására 11 százalékkal 71 milliárd forintra csökkent az Oroszországba irányuló magyar export. Ezen belül a kiviteli tilalom az élő állatok és állati termékek csoportját érintette érzékenyen, az exportjuk az előző évi felére esett vissza, a többi termék exportja azonban nőtt