Simor András cáfolta a sajtóban megjelenteket, szerinte a valóság az, hogy külföldön lévő megtakarításai forrása a jegybank elnöki kinevezés előtt külföldön folytatott tevékenysége, illetve Magyarországon kívüli befektetései hozadéka. „Vagyonomat tehát soha nem menekítettem külföldre” – idézzük a közleményből. Az elnök lapunk kérdésére közölte, hogy a befektetés adózott jövedelemből származott, de ha keletkezik adófizetési kötelezettsége a hazautalt összeg kapcsán, annak eleget tesz (erre nem lesz szükség, ha olyan országban történt az adófizetés, amellyel a kettős adóztatást kizáró egyezményt kötött Magyarország). Nyomatékosította, hogy a tranzakciókat nem tartja törvénytelennek, azok a nemzetközi üzleti életben bevettnek számítanak. Példaként az Európai Központi Bankot hozta fel, ahol nem szabályozzák a tisztségviselők vagyoni döntéseit – igaz, szúrópróbaszerűen mély ellenőrzést hajtanak végre körükben.

Az elnök szerint a ciprusi cégügyét kirobbantó vagyonnyilatkozat a jelenlegi formájában nem jó, abból nem lehet reális képet alkotni a nyilatkozó vagyoni helyzetéről. Utalt arra, hogy a társasági részesedésekről annak mértékén, illetve a cég elnevezésén túl nem kell beszámolni – vagyis például a cégben lévő vagyon összegét sem kell feltüntetni. Ennek ellenére a jövőben a törvényi kötelezettségen túlmenően a vagyonnyilatkozatban, az egyéb közlendők között fel kívánja tüntetni a hiányolt adatokat (erre nem biztos, hogy szükség lesz, mert bár a tavalyi évről szóló vagyonnyilatkozatban két cég szerepelt, azóta a Simor Pénzügyi Kft.-ben már nem tulajdonos, a ciprusi Trevisol Ltd.-ből pedig az év végéig szándékozik kiszállni, hogy a következő vagyonnnyilatkozatban már ne kelljen azt szerepeltetni), egyben kiegészíti korábbi nyilatkozatait.  A közlemény rögzíti továbbá, hogy a vagyonnyilatkozat célja a nyilatkozatra kötelezettek ellenőrizhetőségének biztosítása, azaz, hogy azok, akik a köz szolgálatában állnak, ne gyarapítsák vagyonukat illegális módon. „Ez pedig esetemben nem áll és soha nem is állt fenn.” – idézzük újra a közleményt.

Simor András jelezte, hogy 2004 előtt – azaz Ciprus uniós csatlakozását megelőzően – ez az ország offshore centrumnak számított, és abban az időben a cége státusza is más volt. Azonban 2004 előtt Magyarország is számos offshore cégnek adott otthont, sőt, a rendszerváltás után a legnagyobb külföldi befektetések jelentős része is offshore cégként került hazánkba.

A Trevisol Ltd.-ről annyit árult el, hogy vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozik, megrendelői között nincsenek magyar ügyfelek, hanem ciprusiak és más országbeliek. Mint mondta, nem ő irányítja közvetlenül a céget, hanem időként egyeztetnek a befektetési döntésekről.

A jegybankelnök az imént a parlamentben ellenzéki kérdésre válaszolva ismertette álláspontját az ügyben. Egyben kérte a T. Ház segítségét, hogy a jövőben olyan vagyonnyilatkozatban lehessen számot adni a vagyoni helyzetről, ami transzparens.

Simor András a parlamentben tett ígéretet