A hatóságok 60,8 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki súlyos jogsértések miatt 336 vállalkozásra. Az érdemi döntések túlnyomó többsége, 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés - egyebek mellett figyelemfelhívás, szabálytalanságot megállapító határozat - volt.

A kivizsgálandó foglalkoztatók körét a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai mellett a panaszok és közérdekű bejelentések is nagyban befolyásolják - írják.

A feketefoglalkoztatás még mindig kiemelkedő szabálytalanság az ellenőrzési tapasztalatok szerint, a főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 százalékát érinti a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés. Az építőipari vállalkozásoknál 30 százalékra csökkent a tavalyi 34-ről a feketemunkások aránya, azonban az ágazat továbbra is a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót adja.

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos, ez a jogsértéssel érintett munkavállalók több mint negyedénél fordult elő. Az ellenőrzés készítői kiemelik, hogy a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is, amelyek így nem ellenőrizhetők, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

Munkabérrel kapcsolatos jogsértést a szabálytalansággal érintett foglalkoztatottak közel ötödénél, 2873 embernél állapított meg a hatóság a vizsgált időszakban, ami csökkenés a tavalyi 4057-hez képest. A munkáltatók gyakran nem tesznek eleget határidőben a munkabér-fizetési kötelezettségüknek, és továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg - olvasható a jelentésben.