Elképzelhető, hogy az idei évre tervezett még mintegy 1,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást Magyarország nem az eddigi megszokott piacain, hanem Oroszországban, Törökországban vagy Dél-Koreában hajtja végre – szűrhető le Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójának a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatából. 

Ugyanakkor arról még valóban nem született döntés, hogy a további kibocsátásokat milyen devizanemben hajtaná végre a szervezet – mondta a vezérigazgató. Úgy fogalmazott: "lesz még devizakibocsátás, de a piaci körülmények határozzák majd meg a devizanemét".

Az elmúlt időszakban többször is "felmerült", orosz adósságvásárlást firtató kérdésre Töröcskei István elmondta: nincs ok az oroszokról spekulálni, mivel nincs olyan megállapodás, amely előrehaladott állapotban lenne. "Oroszország csak egy piac a sok közül, ahol legfeljebb 200 millió dollár összegű kibocsátás jöhet szóba" – tette hozzá.

Annyi bizonyos, hogy a mintegy 2,5 milliárd eurónak megfelelő dollárkötvény-aukció után még mintegy másfél, egyes vélemények szerint akár kétmilliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást kell idén végrehajtani. Kormányzati körökben úgy látják azonban, hogy a februári akció sikert hozott, ráadásul az idei évi szükségletnek egy tetemes részét már fedezte az ÁKK, így nincs értelme kapkodni.

Az is biztos, hogy Államadósság Kezelő Központ egy kibocsátási regisztrációs kérelmet nyújt be március elején az amerikai pénzügyi felügyelethez. Ez ugyanakkor a piacra lépés idejére és a mennyiségre nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget – mondta Búzás László, az ÁKK központ üzleti vezérigazgató-helyettese egy közelmúltbeli sajtóbeszélgetésen. Ez a kérelem csak az amerikai piacot fedi le, oda szól a megkapott engedély, az ilyenek jellemzően két évre és mintegy 5 milliárd dollárra szólnak. Ez azt jelenti, hogy ha az engedélyt megkapja az ÁKK, onnantól kezdve az amerikai piacon két éven keresztül, 5 milliárd dollár értékig piacra léphet.

Ez az engedély azt ugyanakkor nem határozza meg, hogy milyen devizakötvénnyel jelenhet meg Magyarország. A regisztrációs lépésre azért van szükség, mert a mostani keretünk a dollárkötvény-kibocsátás után csaknem teljesen kimerült. Az elbírálás hetekig, akár hónapokig is eltarthat – tette hozzá. Ezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a közeljövőben nem lesz Magyarországnak devizakötvény-kibocsátása az amerikai piacon. Könnyen elképzelhető, hogy ez indokolja azt, hogy az ÁKK a nem konvencionálisnak mondható piacokon kíván szétnézni.

Ezt erősítheti, hogy Töröcskei kis tételek bevonásáról beszél, amit vélhetően könnyebb lenne lebonyolítani, és nem mellékesen ebben az esetben az is előfordulhat, hogy mind a három említett ország kötvénypiacára ellátogat az adósságkezelő. 

Ez a szándék nem lenne ismeretlen a magyar kormány részéről, hiszen korábban például Szaúd-Arábiával, Kínával vagy az Egyesült Arab Emirátusokkal is tárgyalt a kabinet arról, hogy vásároljanak magyar állampapírt, s ezzel segítsék a hazai adóságfinanszírozást. Ezek a nagyívű tervek azonban rendre elbuktak. A Figyelő korábbi információi szerint azonban a török szál egyszer már képbe került, s információink szerint ennek erős alapjai is voltak. 

Akkor az azeri kormány olajexportból származó bevételeire pályázott a magyar állam. Egy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás a Figyelőnek elmondta: Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar állampapírokat török közvetítéssel.

Lapunk úgy értesült, hogy a magyar kormány hónapok óta tárgyal az azeri tisztségviselőkkel. A folyamatot azonban megakasztotta az, hogy egy török tisztviselő tavaly augusztus elején a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva megszellőztette a hírt. A nyilatkozat szerint az Államadósság-kezelő Központ Törökországban és Azerbajdzsánban bocsátott volna ki magyar államkötvényeket. A hírügynökség úgy értesült, hogy egy nagy török brókercég kapott mandátumot a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsde és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályozásán.

A tranzakcióról nyilatkozó török illetékes azt mondta, hogy a Magyarországgal tervezett kibocsátás első lépés annak irányába, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon. Az ügyletnek az ellentmondott, hogy az azeri állami olajalap nem feltétlenül fektethetett volna magyar államkötvényekbe az üzleti szabályzata szerint, miután Magyarország bóvli minősítéssel rendelkezik. Az ilyen minősítésű papírokba pedig az alap szabályzata nem engedélyezi a befektetést.

Forrásaink viszont erre csupán annyit mondtak, nem feltétlenül kellene a kibocsátást nyílt aukcióként megtartani. A török-azeri ügylet végül elmaradt, ám az már nem derült ki, hogy ennek a szószátyár török forrás volt az oka, vagy a később kipattant diplomáciai feszültségek álltak a háttérben. A jelek szerint az egzotikus piacokról a magyar kormány nem tett le. A közelmúltban Orbán Viktor hivatalos látogatáson fogadta a török kormányfőt és gazdasági delegációját.