Október 23-án az Európai Bizottság módosító javaslatot terjesztetett elő az úgynevezett egységes áfabevallás vonatkozásában. A nyilvánosságra került javaslat az áfadirektíva módosításán keresztül kívánja elérni céljait – írja a Privatbankar.hu. Az új szabályozástól Brüsszel az évente közel 200 milliárd eurónyi be nem szedett áfa összegének a csökkentését várja. E mellett a javaslat szerint az egységes bevallással a vállalkozások adminisztrációs terhei mintegy 15 milliárd euróval csökkenthetőek éves szinten, ezzel is segítve az Európai Unióban a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet.

A beterjesztett elképzelés szerint az egységes bevallás közös, minden tagállamra nézve kötelező része mindössze 5 adatmezőt tartalmaz: a fizetendő adót és annak alapját, a levonható adót és annak alapját, valamint ezek egyenlegét, azaz, hogy az adott időszakban az adóalany áfát fizet-e, vagy visszaigényel, és azt milyen mértékben.

A tervezet megalkotása során egyértelművé vált, hogy az egyszerűsítés fenti mértéke túlzó lenne, illetve egyes adó-ellenőrzési és adatgyűjtési érdekeket sértene, ezért a tagállamok számára lehetőséget biztosít, hogy a fizetendő oldalon a javaslatban meghatározott további 8, míg a levonandó oldalon további 13 adatmezőt alakítsanak ki. Mindez komoly egyszerűsítést jelenthet a jelenleg használt magyar áfabevalláshoz képest, amely 108 sort tartalmaz, nem számítva az úgynevezett belföldi összesítő jelentés sorait.

Magyar szempontból ugyanakkor érdekes kérdés, hogy az új szabályozást hogyan lehet majd összhangba hozni a belföldi egységes összesítő jelentéssel. Emiatt igazából két út tűnik lehetségesnek: az egységes áfabevallás miatt vagy megszűnik az összesítő jelentés jelenlegi formájában, vagy valami újat kell kitalálni helyette – elemzi a javaslat lehetséges hazai következményeit Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezető partnere. Az új szabályozás alól kibúvót valószínűleg egyik tagállam sem kaphat majd, legfeljebb derogációt, de azt is csak kellően indokolt esetben. Magyarországnak várhatóan kemény tárgyalásokra és hatékony háttér egyeztetésekre kell majd felkészülnie ahhoz, hogy a várható derogációs igény pozitív jelzést kapjon az Uniótól – véli a szakember.