Egyre zavarosabb az Opel-ügy
Hétfőn is folytatódott a szócsata, amely a múlt heti berlini bejelentés óta tart. Ám az Európai Bizottság versenyügyi hatóságának szóvivője, Jonathan Todd csak megismételni tudta a pénteki közlemény tartalmát: amíg az eladás részleteit a felek nem dolgozzák ki, amíg nem értesítik Brüsszelt, addig nincs mint tenni.
Pontosabban, a Bizottság értésre adta: az állami támogatási és belső piaci szabályokat szigorúan be kell tartani. Hozzátette azonban: a versenyhivatalnak nincsenek adatai arról, hogy az európai GM-üzemek milyen hatékonysági mutatókkal rendelkeznek, vagyis jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy részrehajlásmentesen értékelni tudja az esetleges gyárbezárásokat.
A kérdés azért merült fel, mert a Der Spiegel azt írta, hogy például a belgiumi Antwerpenben lévő gyár nyereségesebb, mint a túlélésre ítélt németországi bochumi üzem. Erre a cikkre is hivatkozott egyébként Kris Peeters flamand kormányfő, aki hétfőn felkereste Günter Verheugen iparügyi biztost. A találkozó után megnyugodva nyilatkozta, hogy az EU nem politikai, hanem kereskedelmi, üzleti ügyként kezeli az Opel eladását, s „ha ez így van, akkor nyilván kiderül, hogy Antwerpen jobb hely, mint némely németországi telep".
A flamandok felkeresték az összes illetékes biztost, például Neelie Kroest, aki a versenyügyekért felel, s félreverték a vészharangot az Európai Parlamentben, ahol már hétfőn este terítékre került a téma, a strasbourgi ülés keretében. A liberálisok frakcióvezetője, a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt persze jó partner ebben.
A belgák más vonalon is próbálkoznak: értesülések szerint Leterme külügyminiszter vasárnap este találkozott a következő uniós elnökségi trojka szakértőivel, azaz a spanyol és a magyar illetékesekkel, kik szintén érdekeltek az Opel-ügyben. Úgy tudjuk, Mester Zoltán gazdasági minisztériumi szakállamtitkár Brüsszelben járt, de minden nyilvánosságot kerülve.
A spanyolok is úgy gondolják, hogy a náluk működő GM-gyár az egyik legjobb, míg a britek nevében nyilatkozó Peter Mandelson kereskedelmi miniszter - aki egyébként csak nemrégiben vált meg uniós kereskedelmi biztosi posztjától - azt mondta, hogy nem fogadható el politikai alku, vagyis olyan megoldás, hogy valamely tagország állami támogatással tart életben gyárakat és őriz meg munkahelyeket más államok, más gyárak kárára.