Egyre többet vásárol a magyar

Míg Magyarországon összességében több áru fogyott, mint egy évvel korábban, Németországban csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Élelmiszerből, illatszerből, ruhából, bútorból, műszaki cikkből többet veszünk, de kevesebb könyvre, számítástechnikai eszközre, gyógyszerre, használt cikkre és üzemanyagra van szükség.

A kiskereskedelmi forgalom volumene az idén januárban 0,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

A KSH tájékoztatása szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben az idén januárban 562 milliárd forint értékű árut forgalmaztak.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladásai januárban 1,1 százalékkal meghaladták az előző év januári szintet. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 2 százalékkal emelkedett.

Az egyes üzlettípusok forgalmának alakulása vegyes képet mutatott. Továbbra is kiemelkedő, 32,3 százalékos volt a növekedés az összforgalomból csekély részt képviselő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben.

Dinamikusan, 8,4 százalékkal bővült a forgalom volumene az illatszer-, a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint 8,1 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes üzletekben; illetve 3,3 százalékkal a bútor és műszaki cikk üzletekben.

A könyv-, számítástechnika, egyéb iparcikk, a gyógyszer-, gyógyászati termék, valamint a használtcikk üzletek az előző évinél kisebb volumenű forgalmat értek el.

Az üzemanyagtöltő állomások eladásai továbbra is csökkenést mutattak, januárban 2,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól az üzemanyagok folyamatos drágulása következtében – mutat rá a KSH.

Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegi elmozdulást nem mutatott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, valamint a nem élelmiszer-kiskereskedelem januári volumene is a decemberihez hasonlóan alakult, az üzemanyagkutaké viszont 0,8 százalékkal nőtt.

A KSH közölte azt is: az Eurostat március 5-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában az idén januárban 0,7 százalékkal növekedtek. Az eurózóna országaiban stagnáltak az eladások az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Januárban az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 12 tagállamban bővülést, 7-ben csökkenést mutatnak. A térség legfejlettebb országai közül Franciaországban 6 százalékkal, az Egyesült Királyságban 2,9 százalékkal növekedett, Németországban viszont 1,7 százalékkal csökkent a forgalom volumene.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai januárban 10,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ebben a KSH szerint szerepet játszott a regisztrációs adó csökkenése, valamint az, hogy a tavalyi év első néhány hónapja a gépjármű-kereskedelem mélypontját jelentette.

Kedvező fordulatnak tartják a kiskereskedelmi forgalom januári növekedését az MTI-nek nyilatkozó szakértők, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a januári adatokból még nem lehet az egész éves folyamatokra következtetni.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-vel azt közölte: a visszaesést valószínűsítő várakozásokkal szemben nőttek a kiskereskedelmi eladások januárban az egy évvel korábbihoz képest. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a decemberitől 0,2 százalékkal elmaradtak az eladások.

Az elemző szerint az eladások januári alakulása pozitív meglepetést jelent. Az adóváltozások ugyanis az alacsony jövedelműeket érintették kedvezőtlenül, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezetne. Ugyanakkor a gyermekes alacsony jövedelműeknek az adójóváírás kivezetésével lehetőségük nyílt a családi adókedvezmények igénybevételére – tette hozzá.

A januári adatokból azonban nem lehet következtetni az egész éves folyamatokra, mivel szezonálisan a január az év leggyengébb hónapja – mutatott rá az elemző.

Úgy vélte, a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom fokozatos csökkenése várható, majd a második félévben stabilizálódhatnak az értékesítések. Így éves átlagban 1 százalék körüli visszaesésre számít az elemző.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a KSH jelentése kapcsán ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenést előrevetítő várakozásokkal szemben nőtt januárban az értékesítés. A kereskedelmi szövetség is hozzátette ugyanakkor, hogy korai lenne még messzemenő következtetést levonni.

Az OKSZ szerint figyelmet érdemel, hogy az áremelkedés ellenére élelmiszerekből 1,1 százalékkal, a különféle iparcikkekből 2,9 százalékkal nőtt az értékesítés, ez utóbbi minden korábbi előrejelzést felülmúl.

Döntő tényező lehet a fogyasztói bizalom erősödése annak kapcsán, hogy a devizahitelesek végtörlesztési lehetőségei és a 2012-ben belépő új árfolyamgát enyhítette a feszültséget a piacon, kiszámíthatóbbá vált az érintett a családok pénzügyi helyzete – közölte az OKSZ.
A szövetség szerint a továbbiakban is lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete, szélesebb körük megsegítése erősítő tényező.

Az OKSZ kiemelte azt is: januárban 561 milliárd forint volt az üzletek forgalma, 43 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ez folyó áron számítva 8 százalékos növekedés, ami részben a nagyobb fogyasztásra, részben az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulására vezethető vissza.

A szövetség szerint a vásárlási szokásokban a döntő tényező továbbra is a fogyasztói ár lesz, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.