Egy belvárosi zálogház vezetője szerint manapság már nem a legszegényebbek rétege a legjellemzőbb náluk - olvasható a hétfői Népszavában. "Többen keresik fel az üzletet az utóbbi fél-, háromnegyed évben" - mondta egy megkérdezett üzletvezető. 

Szerinte a végtörlesztés kezdete óta nagyot ugrott a forgalom. Jellemző, hogy az alacsonyabb jövedelműek a zálogházakat keresik fel, hogy pénzhez jussanak, de nem kizárólag rájuk korlátozódik a forgalom. Sőt, az ügyfelek köre a teljes társadalomra kiterjedt. Ma már a zálogház nem a szegények intézménye. Egyre több vállalkozó, cégvezető keres fel minket - tette hozzá a lapnak név nélkül nyilatkozó belvárosi zálogház vezetője. A szükség és a lehető leggyorsabb pénzhez jutási lehetőség vezeti őket a zálogházakhoz. Mivel őket sem fizetik ki, így nem tudják a rendszeres fizetést biztosítani dolgozóiknak. Nincs más lehetőség: ők is elzálogosítják tárgyaikat, hogy pénzhez jussanak. 

2010-ben és 2011-ben a nagyobb zálogházaknál érzékelhetően emelkedett a forgalom - nyilatkozták a lapnak a Mazosz (Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége) képviselői. Tavaly már az is megfigyelhető volt, hogy egyes társadalmi csoportok elmaradnak és újabbak jelentek meg. A szövetség képviselői megerősítették, hogy nem a rosszul keresők társadalmi csoportjának kiemelkedő jelenléte jellemzi a zálogházkultúrát. Lényegében a társadalom minden rétege, más-más motivációkkal bár, de megjelenik a zálogfiókokban.

Korábban többen váltották vissza elzálogosított tárgyaikat - fogalmaztak a megkérdezettek. A kuncsaftok nagy többsége megpróbál mindent, hogy ne veszítsék el értékeiket: törlesztik az adósságot és hosszabbítják a lejárati időt.

Pálvölgyi Imre a szegedi székhelyű Hanza-Golden Kft. ügyvezetője szerint a több reklám nem a zálogházak növekedésének bizonyítéka, hanem az élénkülő konkurencia következménye. Sok befektető úgy ítéli meg, hogy a válság és a szegénység terjedésével megugrik a zálogházakat felkeresők száma, és ezért jó üzlet lehet zálogtevékenységbe kezdeni.