A szálláspiaci ajánlatok körében a last minute utazások a bennük rejlő kedvezményekkel mindig is csábítóak voltak a nyaralni vágyók körében. Ezek sikerére építve jelentek meg a bónusz/kupon oldalak utazási ajánlatai. A kedvezmények megmaradtak, de a last minute ajánlatokkal szemben az utazási kuponok többnyire nagyobb szabadságot adnak a vásárlóknak. A bónusz/kupon oldalak ajánlataikkal annak a fogyasztói rétegnek a tagjait próbálják megcélozni, akik körében felértékelődött  a kedvezményes üdülés lehetősége. 

A magyarországi online bónusz/kupon piac szereplői jellemzően széles szolgáltatás- és  termékpalettát kínálnak a felhasználóknak, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott szolgáltatás vagy terméktípusra szakosodott oldalak nem igazán tudnak nagy közönséget vonzani a piacon. Ez alól lényegében egyedüli kivételt képeznek azonban az utazási ajánlatokra szakosodott  oldalak. Ezen portálok sikere azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásokon belül az utazás kategória egyértelműen a legkeresettebb ajánlatok közé tartozik, és így az értékesítési volumene is kiemelkedő.

A kuponos vásárlók olyan kedvezményekre tehetnek szert, amelyekre más csatornákon nem lenne lehetőségük.  Az online értékesített szálláskupon piac, hasonlóan a teljes bónusz/kupon szolgáltató szegmenshez, meglehetősen telített. A kereslet konszolidációja során fokozatosan csökken a bónusz/kupon oldalak száma és ennek megfelelően nő a piaci koncentráció. A legnagyobb szereplők – a mögöttük lévő jelentős felhasználói bázis révén – a legvonzóbbak a szálláshelyek számára, akiknél szempont a partnerválasztásnál, hogy minél szélesebb felhasználói kört biztosító bónusz/kupon oldallal szerződjenek. 

Az utazási bónuszok/kuponok megítélése a szálláspiaci szereplők körében meglehetősen vegyes, azt azonban nehezen lehet vitatni, hogy értékesítésük tudatos használata pozitív hatással bír a szálláshely számára. A bónuszos/kuponos értékesítést a szállásadók oldaláról a megfelelő helyen kell kezelni, és a marketingmix egy eszközeként lehet rá tekinteni. Ezek az ajánlatok gyakorlatilag a  vevőszerzés olyan módját jelentik, ahol pontosan mérhetővé válik egy-egy marketing akció sikere, ugyanis minden egyes eladott bónusz/kupon mögött egy vevő áll. 

Vannak, akik a saját hírnevüket szeretnék növelni a kedvezményes ajánlatok révén, de akadnak olyanok is, akik forgalomnövekedést várnak a kedvezményektől. A bónusz/kupon ajánlat a szolgáltat számára, akkor éri el igazán a célját, ha legalább a fix költségeket sikerül a segítségükkel kitermelni, minden további forgalomnövekedés pedig már addicionális haszonként fogható fel. 

A bónuszos/kuponos értékesítés nagy előnye, hogy használatukkal az addig nehezen értékesíthető kapacitások is eladhatóak. Az utazási ajánlatoknál az üdülési lehetőség általában egy adott időtartamon belül érvényesíthető. A felhasználhatóságra nézve további jellemző megkötés, hogy a kedvezmények leginkább csak hétköznap vehetők igénybe. Egyes ajánlatoknál a szolgáltatók biztosítják azt a lehetőséget, hogy felár ellenében hétvégén is fel lehessen használni. A szálláshelyek számára a hétköznapi kapacitások értékesítése mindenképpen pozitív hozadéka a bónusz/kupon ajánlatoknak, mivel ezek azok a kapacitások, amiknek a lekötése az egyébként is értékesítési nehézségekkel szembesülő szálláshelyeknek problémát jelent.

Az online értékesített szálláskupon piac egyik sajátossága az ÁFA-fizetés mögötti szabályozásban rejlik. A törvény szerint 18 százalékos ÁFA-t kell fizetniük a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknak azonban a bónusz/kupon oldalak nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel az ő tevékenységük kívül esik ezen a meghatározáson. A bónusz/kupon oldalakat 27 százalékos ÁFA fizetési kötelezettség terheli. Mindezekből kifolyólag az utazási ajánlatok értékesítései során ezek az oldalak utólagos elszámolási  rend szerint járnak el. Az ajánlatok értékesítéséből befolyó összeget továbbítják az utazási szolgáltatók felé, akik a teljesítés után jutalékként visszaszámlázzák a bónusz/kupon oldalnak járó összeget. Ebben az esetben mivel az oldal csak közvetítőként jár el, így nem 27 százalékos ÁFA-t kell fizetni, hanem csak 18 százalékot.