A tavalyi év utolsó negyedében a háztartási hitelek 18,8 százaléka számított bedőltnek - hívja fel a figyelmet az MNB adatai alapján a Világgazdaság.

Noha a 90 napon túl nem fizetett hitelek 1208 milliárd forintos szintje 8 milliárdos csökkenés, a bankok ennél nagyobb arányban adtak el vagy írtak le hiteleket. Így az arány romlott. A karácsony nem csábította a lakosságot hitelfelvételre.

A legnagyobb baj a devizahiteleseknél mutatkozik. A szabad felhasználásúaknál 28 százalék nem fizet 90 napon túl, és csupán minden második adós fizet pontosan. A lakáshitelesek 17 százaléka nem fizet, és csak 66 százalék törleszt megállapodás szerint. A nem fizetők aránya mindkét esetben történelmi csúcson áll. Megfigyelések szerint, amikor a kormány újabb devizahitel-mentőcsomagot helyez kilátásba, mindig romlik a törlesztési morál. A mentőcsomagok ugyanakkor nem képesek tartósan segíteni: a könnyítések után a devizás lakáshitelek több mint 45, a szabad felhasználásúak 53 százaléka dőlt be.

A legaggasztóbbak viszont a forintalapú gépjárműhitelek számai: a 96 milliárdos bruttó állomány 52 százaléka számított nem teljesítőnek. 44 százalék már több mint egy éve nem törleszt. A devizaalapú gépjárműhitelek esetén csak 12,5 százalék nem fizet 90 napon belül, bár ennek is nagyarányú leírások állhatnak a hátterében.

A többi forinthitel piacán valamivel jobb a helyzet. A piaci alapú lakáshitelek esetében 15 százalék alá csökkent a nem fizetők aránya. A támogatottak aránya jóval alacsonyabb, 4,6 százalék, igaz, romlik. A szabad felhasználásúak 30 százaléka szintén mérséklődést mutat. A tipikusan forintalapú személyi, folyószámla, kártya- és áruhitelek esetén is csökkent a nem teljesítések mértéke és aránya. A devizaalapú személyi hiteleknél viszont romlott a helyzet.