A Mol tulajdonosi összetételének tavaly szeptemberi közzététele óta további 0,8 százalékkal 24,6 százalékra nőtt a magyar állam befolyása az olajcégben - derült ki a tőzsdén jegyzett társaság legutóbbi jelentéséből.

Tavaly a magyar állam az orosz Szurgutnyeftyegáztól vásárolta meg a legnagyobb magyar cég 21,22 százalékát, mintegy félezer milliárd forintért. Nem mellesleg az azóta elszenvedett árfolyamveszteség százmilliárdos nagyságrendű.

Ezzel egyidejűleg a nyugdíjpénztári vagyonok államosítása révén is került 2,6 százalék a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alaphoz. A kettő együtt 23,8 százalékot tesz ki, amit a tőkepiaci szabályok egy kézben lévő csomagként kezelnek.

Az mfor.hu számításai szerint a Mol 0,8 százalékos csomagja mintegy 16 milliárd forintba kerülhetett. A részvényesi összetétel változásából a szakportál arra a következtetésre jut, hogy a papírok elsősorban az OTP-től, illetve honi kisbefektetőktől kerülhettek át az államhoz.

Arra a kérdésre, hogy ez miként alakult, a portál nem kapott érdemi választ az illetékesektől, A Mol sajtóosztálya annyit közölt, hogy ezzel együtt nem nőtt az állam szavazati joga. A 21,22 százalékos csomagot jegyző Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél nem tapasztalták a vagyonrész változását.

A nyugdíjalap nevében nyilatkozó Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában csupán arra utalt, hogy a közvetlenen túl közvetett tulajdonlás is lehetséges.

Még ennél is sarkalatosabb pontja talán a fejleménynek, hogy a tőkepiaci törvény szerint egy tőzsdei cégben 25 százalékos tulajdonrész felett (ha a többi tulajdonos egyikének sincs 10 százalék feletti része) kötelező meghatározott árfolyamon, két héten belül nyilvános vételi ajánlatot tenni az összes többi részvényre. Ez számításunk szerint a mostani alacsonyabb árfolyam mellett is több mint 1500 milliárd forintba kerülne. Az illetékeseknek tehát vigyázniuk kell, nehogy az állam valamilyen "közvetett" tulajdonosi mozgással 25 százalék felett találja magát a Molban. Ilyenkor ugyanis a vételi ajánlattétel kötelező. Az mindemellett bizonyosra vehető, hogy ha az állam ilyet nem szándékozik tenni, akkor – akár az elmúlt években tapasztalt színes, kreatív technikákkal – ennek mindenképpen elejét tudja venni.

Idén 17 milliárdos állami osztalékbevétel a Molból?

A "nemszeretem" sorsra kárhoztatott Szurgutnyeftyegáz kiiktatásával a tőzsdei elemzők újra osztalékfizetést várnak a Molnál. Az olajcég – mint arra a Napi Gazdaság felhívja a figyelmet – utoljára 2009-ben fizetett osztalékot a 2008-as év nyereségéből. (Az orosz olajcég ezután lett tulajdonos.)

Török Bálint, a Buda-Cash elemzője a tavalyi 150 milliárdos nyereség mintegy felének kiosztására számít. Ez az állam számára 17 milliárdos osztalékbevételt jelentene. A többi elemző tippje hasonló sávban húzódik.