Az 1200 fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a havi jövedelem 4 százalékát, 5-6 ezer forintot takarítanak meg azok, akik erre képesek. A megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy a nyugdíja nem lesz elég a megélhetésére - ismertette az adatokat a vezérigazgató-helyettes. Kifejtette, az alapvető probléma a trendek szerint az, hogy míg 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, addig most 4 aktívra 3 eltartott jut, 2050-ben viszont már 6 nyugdíjast tart majd el 4 aktív.

A Generali felmérése szerint a nyugdíjas korukra félretevők 48 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a pénzt. Az életbiztosítást választók aránya 25 százalék, bankszámlán köt le pénzt 17 százalékuk, a magán nyugdíjbiztosítóknak pedig 13 százalékuk tagja. Az 50 év feletti megtakarítók aránya jobb az átlagnál, 30 százalékot tesz ki, míg a magasabb jövedelműek 48 százaléka tesz félre nyugdíjas korára.

Világprobléma, hogy a nyugdíjasok aránya növekszik és bizonytalan az öregkori ellátásuk - mondta a tájékoztatón Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke. A megoldások lehetséges módjairól elmondta: tovább kell dolgozni, fontos a személyes megtakarítás és felértékelődik a foglalkoztatói nyugdíj szerepe is.

Jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százaléka Magyarországon. Ez az évszázad közepére visszaesik 50 százalékra. Ahhoz, hogy maradjon a jelenlegi arány, a munkába állástól a havi bér 10-15 százalékát kell megtakarítani - vázolta a megoldást a szakértő.

Miután a nyugdíjcélú életbiztosítás után 20 százalék szja-kedvezmény jár ettől az évtől, várhatóan felértékelődik ez a megtakarítási forma, mivel azonos pozícióba került az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-előtakarékossági számlával - vélekedett Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.  Aki havi 15 ezer forintot tesz félre életbiztosításban, 7 százalékos vélt hozammal, 20 év múlva 9,9 millió forinthoz jut az adójóváírással együtt - vázolt egy példát az igazgató.