Szorgalmasan követik a jegybanki alapkamat csökkentését a bankok. A tavaly augusztus végén beindult monetáris enyhítési ciklus során az irányadó ráta a keddi döntéssel már 3,4 százalékponttal, a korábbi hétről 3,6 százalékra csökkent. Ennél valamivel nagyobb mértékben mérsékelték a lakossági megtakarítások után fizetett betéti kamataikat a pénzintézetek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly júliusban az új szerződések esetében átlag évi 6,57 százalék volt a betétek kamata, ezzel szemben idén júliusban már csak 3,42 százalék.

Az átlag persze nagy különbségeket takar, most is találni a pénzintézetek kínálatában jobb, éves lekötés mellett 5-6 százalékos kamatot kínáló konstrukciót a takarékszövetkezetek körében, de nem ez a jellemző. Míg tavaly augusztusban, a jegybanki kamatcsökkentés beindulása előtt a nagy, országos fiókhálózattal rendelkező bankok ajánlatai között a legjobb nem akciós betét nyolc, a legmagasabb kamatot kínáló, feltételekhez kötött termék pedig kilenc százalékos kamatot kínált, addig ma már csak egy-két olyan pénzintézetet találni, amely az öt százalékot közelítő ajánlattal akciózna. A többség betéti kamatai négy százalék alatt vannak.

A betéti kamatok azért csökkentek az elmúlt egy évben a jegybanki alapkamatot meghaladó mértékben, mert egyre kevesebb pénzintézetnek kell azért küzdenie, hogy forrást vonjon be a lakosságtól. A hitelkereslet és így a hitelkihelyezés továbbra is alacsony, mind a vállalati, mind a lakossági hitelállományok tovább csökkentek az utóbbi évben, ezért nincs olyan mértékű forrásbevonási, azaz betétgyűjtési kényszer, mint volt egy évvel ezelőtt. (A vállalati hitelezésben ugyan most némi bővülést hozott az MNB növekedési hitelprogramja, ám ehhez a forrást a jegybank biztosította.)

A betéti kamatok csökkenésével együtt jelentős átrendezés indult el a lakossági megtakarításoknál. Az MNB adatai szerint egy év alatt 300 milliárd forinttal, 6523 milliárdról 6218 milliárd forintra csökkent a háztartások forintbetét-állománya. A bankbetétből elsősorban állampapírokba, illetve befektetési alapok jegyeibe áramlik a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része. A befektetési alapok vagyona például részben ennek köszönhetően húsz százalékkal nőtt az idei első félévben.