Tavaly 90 ezer használt lakás cserélt gazdát a magyar ingatlanpiacon, ugyanannyi, mint 2011-ben. Az árengedmény meghaladta a 13 százalékot - közölte az Otthon Centrum franchise-hálózat az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Az elemzés külön vizsgálja a használt tégla- és panellakásokat. A téglalakások körében Budapesten a legnagyobb érdeklődés a 9, 11 és 13 millió forintos áron kínáltak iránt mutatkozott. Az ország keleti felében a legnagyobb kereslet a 6, illetve 9 milliós áron kínált, míg az ország nyugati felében a legtöbb érdeklődő a 7 és 9 millió forint közötti áron kínált használt téglalakásokra volt.

A paneles lakásoknál Budapesten a legkeresettebbek a 8 és 10 millió forint közöttiek voltak, Kelet-Magyarországon a 6 és 7 millió közöttiek, Nyugat-Magyarországon pedig a 7 és 8 millió közöttiek voltak a legnépszerűbbek. A panellakások esetében - hasonlóan a téglalakásokhoz - az 50 és 60 négyzetméteresek a legkeresettebbek.

A teljes árengedmény évről évre nőtt, bár egyre csökkenő mértékben, tavaly már meghaladta a 13 százalékot. Az eladók által adott teljes árengedmény két komponensből tevődik össze: a szűkebb értelemben vett áralkuból, amelyet a szerződéskötéskor ér el a lakás vevője, illetve - a vevő megérkezése előtt - az eladó által adott kínálati árcsökkentésekből. A 13,2 százalékos átlagos árengedményből 5,2 százalék a kínálati ár csökkentése és 8 százalék a szerződéskötéskor elért áralku.

Az átlagos értékesítési idő a múlt évben a használt téglalakásoknál 112-ről 118 napra nőtt az előző évihez képest. A paneles lakásoknál viszont 80-ról 77 napra csökkent.

Paneles főbérlők előnyben

A tavalyi év első felében sok befektető vásárolt lakást, és ezzel szinte egy időben sokan váltak ingatlantulajdonosból albérlővé - idéz a Napi Gazdaság a Duna House legújabb elemzéséből. Ebben azt vizsgálják, egyformán megéri-e mindenhol befektetni, s vajon a panel-, vagy a téglaépítésű lakástól remélhető-e jobb hozam.

2011. év végén és a tavalyi év elején, vagyis a végtörlesztési időszak alatt sokan úgy szabadultak devizahitelüktől, hogy eladták az ingatlanjukat. A "víz alatti" adósoknak - vagyis azoknak, akiknek a hiteltartozásuk nagyobb lett időközben, mint a lakás piaci értéke - a végtörlesztés jó alkalom volt a terhektől való szabadulásra.

Ha egy panellakás havi törlesztőrészlete meghaladja a 100 ezer forintot (és ez nem ritka a devizahitelesek esetében), elgondolkodtató alternatíva a már 50 ezerért elérhető bérlet.

A DH szerint az átlagos panellakás bérbeadással elérhető éves hozama 7,6 százalék, a téglaépítésűeké 6,7 százalék. Budapesten a legjobb, 8,2-8,8 százalék közötti hozamot - átlagosan és ideális feltételek mellett - a harmadik, a negyedik, tizedik és tizennegyedik kerületi panellakásokkal érhették el a befektetők, 7,5-8 millió forint körüli befektetés mellett.

A legrosszabb - 3,9 százalékos - megtérüléssel a negyedik és a huszonkettedik kerületi téglalakások bérbeadói kalkulálhattak.

Vidéken szinte mindenhol 7-8,5 százalék közötti megtérülést érhettek el a lakástulajdonosok - egyedül Nyíregyházán nem érte el a 6 százalékot a hozam -, s a legtöbb városban a panellakások hozama meghaladta a téglaépítésűn elérhető mértéket.

Befektetőknek

A bedőlt ingatlanhitelek következtében a bankok megjelentek eladóként a magyar ingatlanpiacon. Vevőik elsősorban a helyi viszonyokat jól ismerő, nem a prémium szegmenst kereső befektetők lehetnek - mondta Tim O'Sullivan ingatlanbefektetésekért felelős társigazgató, a CBRE ingatlan-tanácsadó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A magyar piac másik szegmensében a prémium ingatlanok szerepelnek. A befektetési alapok elsősorban ezeket keresik. A harmadik csoportba a csaknem egészében bérlővel feltöltött, folyamatos bevételt adó ingatlanok szerepelnek.

Tim O'Sullivan kiemelte, hogy az ingatlanpiacon hiányzik a likviditás, ez pedig korlátozza a befektetők lehetőségeit.

A kereskedelmi- és az irodarészpiac jellemzőiről Csörgő Anita, a CBRE kereskedelmi ügynökségi vezetője azt mondta, hogy a belvárosban másfél-két éve csak úgy lehet üzlethelyiséget bérbe adni, hogy a tulajdonos vállalja annak az átalakítását, például a portál kicserélését.

Arra a kérdésre, hogy a plázastoptörvény miként befolyásolja a kereskedelmi ingatlanfejlesztést, Csörgő Anita azt válaszolta, hogy - a piaci környezet miatt - enélkül sem lenne jobb a helyzet. Ha egy bevásárlóközpont finanszírozásához 60 százalékos bérbeadást kér a bank, automatikusan leáll a fejlesztés, mivel ekkora előbérletet nem lehet szerezni.

Jellemzője még a mai kereskedelmi ingatlanpiacnak, hogy az új létesítménybe bérlőként szerződést kötők két évig csak a forgalmuk után fizetik a bérleti díjat, és azt követően is alacsony az alapdíj. Az ilyen bérleti szerződésekre viszont nem szívesen adnak hitelt a bankok.

A tavaly Budapesten átadott 23 ezer négyzetméternyi irodánál kisebb adatot csak Dublin és Athén produkált. A folyó 67 ezer négyzetméternyi fejlesztés egészében a Váci úti folyosón valósul meg. A tanácsadási vezető elmondta, a vezető fejlesztők az egész közép-kelet-európai régiót két részre bontják: az egyikben van Lengyelország, a maga impozáns fejlődésével, míg a másikban az összes többi ország.