A Fed kész pénzt pumpálni a gazdaságba, ha szükséges – mondta magyar idő szerint szerdán későn este Ben Bernanke elnök, de nem sugallta azt, hogy a döntéshozók a monetáris könnyítés újabb hullámának megindításán gondolkodnának. A válság nyomán az amerikai jegybank nulla és negyed százalék közé lőtte be az irányadó kamatszintet, s emellett több mint kétezermilliárd dollárral támogatta a gazdasági fellendülést. A januári előrejelzéshez képest ráadásul javul a helyzet, így nincs szükség újabb akciókra, de a lehetőség – ahogy Bernanke fogalmazott – az asztalon hever. A kormányzótanács öt tagja és a jegybanki rendszer tizenkét tagbankjának elnökei által készített prognózis szerint az idei növekedési ütem a 2,2-2,7 százalékos sávból átkerült a 2,4-2,9-es sávba, s fokozatosan három százalék feletti értéket vehet fel jövőre és 2014-ben. A munkanélküliségi ráta, amely hónapok óta lassan lefelé ereszkedik, de még mindig magas, ebben az évben nyolc, 2014-re pedig akár hét százalék alá csökkenhet. Az infláció a kétszázalékos cél közelében lesz, annál kissé alacsonyabb szinten ragadhat meg.

Mindez arra utal a Fed kétnapos üléséről kiadott rövid közlemény szerint, hogy fokozatosan javul a helyzet, élénkül a gazdaság, mérséklődik a munkanélküliség. Utóbbi jelzés azért fontos, mert az áprilisi foglalkoztatási adatok némi lendületvesztésre utaltak. A háztartások fogyasztása és a vállalati beruházások is kedvezőbb képet mutatnak. S minthogy az amerikai jegybanknak kettős mandátuma van, azaz nemcsak az árstabilitás őrzése a feladata, hanem a lehető legmagasabb foglalkoztatás elérése is, ezért a Fed továbbra is tartja a 0-0,25 százalék közötti kamatot, méghozzá 2014 végéig. Így kívánja támogatni a minél erőteljesebb gazdasági fellendülést.

Az amerikai jegybank január óta publikálja a döntéshozók egyéni előrejelzéseiből készült összevont adatokat – a jobb átláthatóság kedvéért. Az elemzőket azonban inkább zavarba ejtette ez a gyakorlat, mert nem lehet pontosan tudni, ki hogyan prognosztizálja az eseményeket. A nyíltpiaci bizottság ülésén tizenheten vesznek részt, a jelenleg öt kormányzótanácsi tag (két helyet még be kell tölteni) és a jegybanki rendszer tizenkét tagjának az elnöke, de a mostani felállásban csak tízen szavaznak: az öt kormányzótanácsi tag és tagbanki elnökök közül is öt fő. A tagbankok elnökei jelen vannak, vitáznak, de éves rotációs alapon kapnak szavazati jogot. (A New York-i Fed elnökének állandó szavazati joga van, rajta kívül tehát még négyen kerülnek be e vetésforgó rendszerben a voksolók közé.)

A szerdán este közzétett kamatpálya-előrejelzésből az derül ki, hogy szemben januárral, amikor öten 2014-re, négyen 2015-re és ketten 2016-ra tették a kamatemelés kezdetét, hárman-hárman pedig 2012-re és 2013-ra, addig most heten vélik úgy, hogy 2014 lesz a kezdő dátum, négyen 2015-re számítanak, de 2016-ig már senki sem várna. 2014-re a várható kamatszint 0,25 és 2,75 között szóródik, míg ezt követően 3,5 és 4,5 százalék között.

Ami bizonytalanságot visz a Fed előrejelzésébe, az az euróövezet. A közlemény most nagyobb kockázatot lát, mint januárban. Sajtóértekezletén Bernanke azt mondta, hogy akkor nyugodtabbak voltak a piacok, de a spanyol és az olasz helyzet újra feszültségeket kelt. Hozzátette: az eurózóna tagjainak még több erőfeszítést kellene tenniük a válság megoldására.

Ez a nézet is táplálja azokat az elemzői előrejelzéseket, hogy egy euró az végén csupán 1,2 dollárt ér majd, szemben a mai 1,32-vel. Vagyis a dollár erősödésére játszanak. A Bloomberg által befektetői körökben végzett felmérés szerint megkérdezettek zöme úgy véli, hogy az árfolyam inkább csak 1,3-ra ereszkedik vissza, ez azonban nagy változás a novemberi előrejelzésekhez képest, amikor ugyanezek a stratégák még 1,4-es kurzust vetítettek előre. A változás oka, hogy az amerikai gazdaság a vártnál jobban teljesít a legfontosabb kereskedelmi partnerekhez képest, s az amerikai valuta februárban erősödött is a számára legfontosabb tizenhat fizetőeszköz közül tizenhárommal szemben. Az amerikai gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint ebben az évben 2,1 százalékkal bővülhet – ez elmarad a Fed friss becslésétől –, miközben az eurózóna 0,3 százalékkal zsugorodik. Ha az amerikai fellendülés irama megtörne, s a jegybank további likviditási könnyítésekre kényszerülne, akkor gyengülhet a dollár, s ebben az esetben a kurzus az euróval szemben felkapaszkodhatna az 1,4-es szintre is. Ezeket az aggodalmakat azonban a Fed szerdai közleménye enyhítette.

A jelenleg tizenhét tagú jegybanki vezetésen belül egyébként vita bontakozik arról is, hogy alkalmazzanak-e szabályalapú döntéshozatali mechanizmust, amely még kiszámíthatóbbá tenné a tevékenységet. Egyelőre elvi alapon azon tanakodnak, hogy a stanfordi John Taylor 1993-ban kidolgozott szisztémája megfelelő lehetne-e. A professzor az infláció üteméből, illetve a gazdaság tényleges és lehetséges kibocsátása közötti különbségből vonná le a kamatra vonatkozó következtetést. Ám Janet Yellen alelnök úgy látja, ha ebből indulnának ki, már 2013-ban emelni kéne a kamatot. A Fed külső megfigyelői azt mondják, hogy egyrészt a jegybank nem kívánja meglepni a piacot váratlan húzásokkal, másrészt azzal próbálkozik, hogy a döntése a mainál szabályszerűbbé váljon, de ne legyen túl mechanikus sem, a gazdaságban érzékelhető bizonytalanságok miatt.