A 2010-es év és a 2011-es év első felében ugrásszerűen megnövekedtek a cégbezárások a kiskereskedelemben - állítja a Dun & Bradstreet Hungária nemzetközi cégminősítő.

A tendencia is azt mutatja, hogy a cégbezárások még nem értek véget a kiskereskedelemben, mivel a felszámolások és csődeljárások mellett a végelszámolások száma is megnőtt az elmúlt egy évben.

A kiskereskedelmi szektor bedőlési aránya (felszámolási és csődeljárások száma viszonyítva az átlagos cégszámhoz) 2010 közepéig még az országos átlag alatt volt 2,85 százalékos értékével, miközben a magyar cégekre jellemző fizetésképtelenségi arány 2,92 százalék volt.

A 2010-es teljes évi átlagot vizsgálva az ágazatban arányaiban több kereskedelmi cég vált fizetésképtelenné, mint a teljes magyar átlag. A jelenlegi 3,36 százalékos bedőlési arány pedig már jelentősen meghaladja az országos 3,21 százalékos szintet.

A fizetésképtelenség miatti felszámolásokon és csődökön kívül a cégek saját maguk által indított végelszámolásainak száma is megemelkedett az elmúlt időszakban. Magyarországon az összes cégre vetítve 19 százalékot nőtt az elmúlt 12 hónapban a végelszámolások átlagos száma az egy évvel ezt megelőző állapothoz képest.  A kiskereskedelemben ennél magasabb volt a növekedés, közel 23 százalékkal több végelszámolás történt az elmúlt 12 hónapban, mint egy évvel korábban.  Ma naponta közel 12 kiskereskedelmi céget zárnak be felszámolással vagy végelszámolással Magyarországon.

Ugyanakkor a szektor fizetési késedelme az elmúlt 24 hónapban 16 napról 14 napra csökkent, így a kiskereskedőknek számlát kiállítóknak ma átlagosan 44 napot kell várniuk pénzükre, míg korábban ez a szám az 52 napot is meghaladta. A tendenciából két irány is kikövetkeztethető: a még működő és fizetőképes kiskereskedelmi egységek helyzete stabilizálódott vagy a negatív gazdasági tendenciák hatására nagykereskedelmi cégek erőteljesebben lépnek fel késve fizető partnereikkel szemben.

A javuló tendenciát a KSH jelentése nem támasztja alá, mivel a kiskereskedelmi üzletek 2011. áprilisban 1,3, az év első négy hónapjában 0,5 %-kal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak, mint az előző év azonos időszakában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, mivel a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt is nő a vásárlóerő.