Az előző havihoz képest az árak nem változtak. Júniusban 0,2 százalékos havi drágulást mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Legnagyobb mértékben az élvezeti cikkek - szeszes italok, dohányáruk - ára nőtt, és jelentősen drágult az üdülés is. Az üzemanyagok és a háztartási energia olcsóbb lett.

Az adat közel áll a 0,5 százalékot prognosztizáló elemzői várakozásokkal. Előzetesen két, az inflációt lefelé húzó tényezőt emeltek ki, egyfelől az üzemanyagár-esést, ami júliusban felerősödött, másfelől az élelmiszerárak mérséklődését, ami az idén ismét jónak bizonyult termés számlájára írható.

Igaz, az inflációt az idényjellegű élelmiszerek, zöldség-gyümölcs rendesen meg tudják rángatni, ezek rendkívül időjárásfüggő tételeknek számítanak. Az élelmiszereknél a tej és a tejtermékek olcsóbbá válása április óta figyelhető meg, ez szoros összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió áprilistól eltörölte a kvótarendszert, túltermelési válságot kiváltva ezzel.

Elemzők az infláció erősödése mellett szóló tényezőként a forintgyengülést emelték ki, ami az import termékek megdrágulása révén érezteti a hatását. Ez a személyautóknál és más tartós fogyasztási cikkeknél is árfelhajtó erőként jelentkezik.

Mindent egybevetve az árstabilitást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja szerint nem fenyegeti veszély, ahogy a három százalékon rögzített középtávú inflációs cél elérését sem. Matolcsyék az idei évre 0,3, jövő évre pedig 2,4 százalékos átlagos pénzromlási ütemet feltételeznek, szemben a kormánnyal, amely az idei lécet 1,8 százalékra, a 2016-osat pedig 1,6 százalékra helyezte. Ami biztosnak látszik, a rezsicsökkentés kifutásával már nem lesz olyan visszahúzó erő, ami gátat szabna az inflációnak.

Szeptembertől az egy évvel korábbi, 5,7 százalékos áramárcsökkentés kedvező hatása is kimúlik, s azt olyan újabb tételekkel, mint az egyes hatósági körben megszabott eljárási díjak csökkentése, nem lehet már pótolni. Decemberre az infláció ár meghaladhatja a 2 százalékot, s jövőre 3 százalék környékén mozog majd az árindex.

Az inflációnak a monetáris politikára sincsen jelenleg befolyása, a márciusban újraélesztett alapkamat-csökkentési sorozattal a múlt hónapban leállt az MNB. Az öt, egyenként 15 bázispontos lépésekben végrehajtott kamatvágási sorozattal az MNB elért lehetőségeinek határához, innen már felfelé visz az út, a kérdés csak az, hogy mikortól.

Ami a KSH által közölt friss számokat illeti, 2014 júliusához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal emelkedett, ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs (15,4 százalék), az étolaj (5,5 százalék) és a tojás (5,4 százalék) ára, csökkent ugyanakkor a cukoré (12,0 százalék), a tejé (8,9 százalék), a sajté (7,9 százalék), valamint a liszté (6,4 százalék).

A szeszes italok, dohányáruk 3,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan egy százalékkal drágultak, miközben a ruházkodási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,4 százalékkal esett vissza. A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal mérséklődött.